Újragondolandó állami támogatási szabályok
Hunyadi László, Magyarország kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára Brüsszelben szólalt fel a hazai vállalkozások érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint Hunyadi részt vett az EU kkv-követek idei első egyeztetésén, ahol számos kritikus témát ismertetett Magyarország álláspontjaként.
Alacsony uniós keretek gátja
A megbeszélés fókuszában az állami támogatási szabályok felülvizsgálata állt, amelyet Hunyadi az uniós keretek szűkössége miatt sürgetett. Kiemelte, hogy a vállalkozások beruházásainak támogatása érdekében elengedhetetlen lenne a de minimis keretek emelése, amely az európai gazdasági növekedést is segíthető fejlesztési lehetőségeket biztosíthat.
Könnyítések és egységesítés
A tanácskozás során kitért az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságára, valamint az ESG jelentésekkel járó szabályozási kötelezettségek egyszerűsítésére. Ezen jelentések komplikált jellege a kisvállalkozások számára jelent különösen nagy terhet, aminek átgondolását elengedhetetlennek tartotta.
Új EU-s definíció sürgetése
A helyettes államtitkár külön kiemelte a small mid-cap vállalkozások helyzetét, amelyek méretükből adódóan már nem sorolhatók a kkv-k közé, azonban mind uniós, mind nemzeti szabályozás szempontjából különböző akadályokkal szembesülnek. Hangsúlyozta, hogy az egységes uniós definíció megalkotása kulcsfontosságú lenne számukra, különös tekintettel az EU következő többéves pénzügyi keretének tervezésére.
Demján Sándor Program: 1400 milliárd forintos lendület
A magyar kormány új gazdaságpolitikai akcióterve, amely 21 intézkedésből áll, célja, hogy a hazai kkv-k versenyképességét növelje. A programra 1400 milliárd forintot szánnak, amely tőkeprogramok és kedvezményes hitelek formájában érhető el. Ezzel a cél, hogy a vállalkozások belföldi és nemzetközi színtereken is megállják a helyüket.
Budapest Nyilatkozatüzenete
Hunyadi a magyar soros elnökség idején elfogadott Budapest Nyilatkozat jelentőségére hívta fel a figyelmet, amely egyértelmű elvárásokat közvetített az Európai Bizottság felé. Elsődleges célként említette a vállalkozások számára előírt adminisztrációs feladatok csökkentését, amelyek megkönnyítése hosszú távon a versenyképesség erősítéséhez vezethet.
Az uniós támogatások és adminisztratív könnyítések terén a magyar álláspont tehát egyértelmű: a szabályrendszer átdolgozása nemcsak a hazai, hanem az egész európai gazdaság fejlődésének alappillére.
