Ezt nem gondoltuk volna: a vízhiány is befolyásolja a telekárakat
A termőföld árak növekedése továbbra is megfigyelhető Magyarországon, ahol 2025-re a szántóföldek hektáronkénti átlagára közel 2,5 millió forintra emelkedett, ami 3,3%-os éves növekedést jelöl. A legmagasabb árakat az Észak-Alföldi régió jellemzi, míg Hajdú-Bihar megye a legdrágább területek közé tartozik, értékével megőrizve vezető pozícióját.
Az MBH Termőföldindex adatai szerint a mezőgazdasági területek 2025-re 5 millió hektárt tettek ki az országban, ebből 4,1 millió hektár szántóföld volt. Az index értéke 350,3 pontra emelkedett az előző évi 339,1 pontról, ami az árak fokozatos emelkedését jelzi, bár a reálindex a mezőgazdasági termelői árak emelkedése miatt csökkent, 156,1 pontról 145,8 pontra.
A termőföldpiacot több tényező befolyásolja, ideértve a javuló növénytermesztési és kertészeti kibocsátást, valamint a stabil nettó vállalkozói jövedelmet, míg a termelési támogatások összege is fennmaradt 650 milliárd forint körül. Mindeközben a globális klímaváltozás hatására a vízellátottság és az időjárási kockázatokat is fókuszba helyezik a szakértők, mivel a vízhiányos és csapadékszegény területeken – mint Békés és Bács-Kiskun – az árak emelkedésének üteme lassabb volt.
A szakértők, mint Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója, hangsúlyozzák, hogy a termőföld továbbra is fontos eszköze az agráriumnak, és a térségek eltérő természeti adottságai egyre hangsúlyosabbá válnak az árak alakulásában. Az akvizíciók támogatására a bank folyamatosan törekszik, hogy a hatékony finanszírozási megoldásaival támogassa a hazai agrárvállalkozókat.
Az árszintek regionális eltérései szembetűnőek; az Észak-Alfölden a szántók hektáronkénti átlagára 2,84 millió forintra nőtt. Az árak emelkedése mellett azonban a növekedés üteme csökkent az elmúlt évekhez képest. Észak-Magyarország meglepően 20%-os drágulást produkált, míg a stagnálás vagy csökkenés a különböző területeken általánosan jellemző volt a kedvezőtlen piaci környezet következtében.
Az átlagárak elemzése rámutatott arra, hogy a szántók továbbra is a legértékesebb művelési ágnak számítanak, míg a gyepek, rétek és legelők, valamint a gyümölcsösök és szőlők árai változatos tendenciákat mutatnak. A gyümölcsösök 4,4%-os, míg a szőlők 3,4%-os árcsökkenést könyvelhettek el az előző évhez képest.
A mezőgazdasági szektor folyamatosan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és a vízhiány, mint új faktor, egyre nagyobb jelentőséggel bír a piacon. Az ingatlanbefektetések és a termőföld vásárlások ebből az aspektusból is új kihívások elé néznek, ami a jövőbeli trendeket is alapvetően meghatározhatja.
