Eltűnő uniós források: kilátástalan lehetőségek a ’26-os költségvetésben
A 2026-os költségvetés olyan áfabevételi előirányzattal és gyenge forintárfolyammal kalkulál, amely már önmagában is szemet szúró alapot ad a kritikák számára. Az elképesztően magas, 8793 milliárd forintos áfa-előirányzat, valamint a 400 fölötti euróárfolyam koncepcionálisan is instabil költségvetési pályát sugall. Mindezt olyan évben, amikor az uniós források visszatartása és a nemzetközi gazdasági bizonytalanság még tovább rontja az államháztartási lehetőségeket.
A Költségvetési Tanács figyelmeztetései
A Költségvetési Tanács 28 oldalnyi kritikája sem hagy kétséget afelől, hogy az előttünk álló gazdasági év kihívásokkal lesz tele. A testület szerint kockázatok övezik a 2025-ös hiánycél megvalósulását, különösen az uniós támogatások bizonytalansága miatt, amely azonnali hatással lehet a költségvetési bevételek alakulására. A gazdasági növekedés előrejelzése is csupán optimista feltételezéseken alapul, amely nem támasztja alá a valós gazdasági mutatókat és a szűkülő háztartási fogyasztást.
Uniós visszatartások és elveszett források
A költségvetési tételeket immár nemcsak belső gazdasági nehézségek, hanem az Európai Unió „szupermérföldkövei” is beárnyékolják. Magyarország továbbra sem fér hozzá az RRF-forrásokhoz, mivel nem teljesíti az EU által előírt feltételeket, például a jogállamiság helyreállításával kapcsolatosakat. Az uniós források elapadása jelentős mértékben függővé teszi a költségvetést kormányzati költségcsökkentő intézkedésektől és kiadási újratervezésektől.
Árfolyamnyomás és infláció
A költségvetésben előre jelzett 403 forintos euróárfolyam semmi jót nem ígér a gazdasági stabilitás szempontjából. A gyenge forint nemcsak az államadósság jelentős növekedését eredményezi, hanem bénító hatást gyakorol a fogyasztásra is. Miközben a cégautó-, dohány-, alkohol- és üzemanyagadók inflációhoz igazított emelésétől remélik a bevételek fenntartását, a valóságban ezek terhei csupán tovább mélyíthetik a lakosság kiadásait és növelhetik az inflációs spirált.
Gazdasági növekedés vagy rózsaszín álom?
A kormányzat által megálmodott 4,1 százalékos gazdasági növekedés 2026-ra talán ambiciózus, de aligha realisztikus célkitűzés. A Költségvetési Tanács kétségei szerint a növekedést inkább a háztartási fogyasztás margójára írták be, mintsem hogy valódi szerkezeti reformokon alapulna. A csökkenő foglalkoztatottság és a makrogazdasági instabilitás hegynyi akadályokat gördít a tervezett növekedési pálya elé.
Költségvetési realitás vagy illúzió?
2026-ra az előirányzott központi alrendszeri bevételek 39546,3 milliárd forintot tesznek ki, ami jelentős bővülést jelent az előző évhez képest. Azonban mindezt pesszimista kilátásokkal árnyékolja be a lakossági befizetések csekély növekedése, valamint a különadók fenntartásának tervezett stratégiája. Eközben az SZJA-mentességek bővítése jelentős bevételkiesést eredményezhet, amely ráadásul soha nem látott terheket róhat az állami mechanizmusokra.
Uniós összeütközések és bírságok árnyékában
A 2026-os költségvetés több mint félvállról veszi az Európai Unióval fennálló konfliktusokat, amelyek máris milliárdokat vontak el az ország rendelkezésére álló lehetőségekből. Az Európai Bíróság által kiszabott napi bírságok és visszatartott források egyelőre lendületet adnak a pénzügyi hiány elmélyülésének, miközben a kormányzat megelégedettnek tűnik az instabil kompromisszumokkal és halogatott megoldásokkal.
Ketyeg a gazdasági időzített bomba
Az állami beruházási fejezet 146 százalékos növekedése az infrastruktúra-fejlesztések tekintetében jelentős előrelépést ígér, de kérdés, hogy ezt milyen gazdasági környezetben sikerül majd kivitelezni. A gyenge makrogazdasági teljesítmény mellett egy ilyen méretű beruházási növekedés könnyen összeomolhat saját fundamentális problémáin.
A 2026-os költségvetés egyértelműen válságos év elé néz, amelyben minden bizonytalan pillér csak még nagyobb instabilitást generál. Ahogyan a gazdasági kilátások hullámvasúton száguldanak egy végtelenített pályán, úgy tűnik, hogy erre az évre nem stratégiai irányítás, hanem inkább improvizáció várható.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/allamhaztartas-koltsegvetes-2026-forint-gdp-afa.808714.html
