A szupergazdagok páncélszekrényben
A világ leggazdagabbjai mindeddig rendszerszinten mentesültek az igazságos közteherviselés súlya alól. A tervezett globális vagyonadó, amely az 1 milliárd dollár feletti vagyonnal bíró magánszemélyekre vetne ki évi 2 százalékos adót, látszólag az első lépés lehetne ezen igazságtalanság felszámolására. Mégis, a dolgok lassan mozognak. Bár politikai viták során többször is terítéken van, a bevezetés egyre távolabbinak tűnik.
Lobbi és ellenállás: miért fogynak az érvek?
A gazdagok lobbijának ereje vitathatatlan, de talán még ennél is többet árul el az Európai Parlament bénultsága, amely nem képes közösen cselekedni. Miközben a törvényjavaslatok szinte rendszeresen falakba ütköznek, egy dolog világos: az elit minden lehetőséget megragad, hogy megőrizze pénzügyi kedvezményeit. Adókedvezmények, offshore stratégiák, tőkeoptimalizáció – a szupergazdagok kiváltságai mélyen beágyazottak a gazdasági rendszerbe.
Célkeresztben a vagyonosok
A különbség a múltbeli kezdeményezésekhez képest, hogy most először magánszemélyek, nem pedig vállalatok kerülnének a globális adózási szabályozás fókuszába. Gabriel Zucman, a francia közgazdász zászlóvivőként azt hangsúlyozza, hogy a szupergazdagok reáljövedelmei olyan mértékben növekednek, amely messze meghaladja a társadalmi igazságosság kereteit. Ugyanakkor ellenállás nélkül ez a reform távoli álom marad.
Eltérő adórendszerek, kiskapuk és kihagyott lehetőségek
Sok európai ország már eddig is kialakított kedvező feltételeket a gazdagok számára. Írország, Ciprus, és Olaszország mind kiváló példák arra, hogyan vonzzák a pénzügyi elit tagjait alacsony adók révén. Eközben országok, mint az Egyesült Arab Emírségek, egyszerűen eltörölték az összes személyi jövedelemadót. Ilyen mértékű versennyel szemben a globális adóztatási rendszernek csak egy teljesen zárt kiskapumentes hálózat adhat értékelhető eredményt.
Gabriel Zucman prognózisa: lesz ennek vége?
Zucman szerint, amennyiben a világ leggazdagabb rétege évente 2 százalékos adót fizetne, az éves szinten akár 250 milliárd dollárnyi bevételt generálhatna. Ez az összeg kétségtelenül jelentős, de politikai szándékok, önérdekvezérelt döntéshozatal és protekcionizmus teljes egyetértése nélkül csupán elvont számítás marad.
Kitekintés a „milliárdos Éltetőbe”
A gazdagok kiváltságai nemcsak az adókedvezményekre korlátozódnak. Ahová megérkeznek, akár új gazdasági szegmenseket is létrehozhatnak. Esetükben nem ritka, hogy egy-egy városban a luxus szimbólumaiként emelkednek az árak, startupok sorsa pecsételődik meg, és bonyolult politikai hálózatok szövődnek. Nem csoda, hogy olyan országok, mint Portugália külön gazdasági ágazatot építettek elit nyugdíjasokról szóló stratégiájuk köré.
Politikai halogatás: kinek az érdeke?
Pedro Sánchez, a spanyol miniszterelnök lényegre törően fogalmazott, amikor kijelentette, hogy az elit privilegizált helyzete hosszú távon fenntarthatatlan. Franciaország és más szocialista kormányok bejelentései ígéretesnek tűnnek – de a valóság mást mutat. Az Európai Parlament épp olyan helyzetben ragadt, ahol a képviselők egy része csak politikailag kényelmes kompromisszumokat hajlandó elfogadni. Az igazi eredmények még valódi várakozást igényelnek.
Globális konszenzus vagy állapotfenntartás?
Ahhoz, hogy az ilyen reform működőképes legyen, nemcsak egy-két ország önkéntes részvétele szükséges, hanem egy globális, kiskapuk nélküli rendszer bevezetése. Vajon képes lesz-e a világ konszenzusra jutni, vagy a vagyonosok lobbiereje továbbra is megőrizheti páncélozott védettségüket a közteherviseléstől?
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/milliardosok-globalis-vagyonado-bevezetes.808050.html
