Brutális számok: A kormány decemberi 1700 milliárd forintos hiánya
Rémisztő adatok láttak napvilágot, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétette a hiányról készült gyorsjelentését: a magyar államháztartás központi alrendszere 2025-ben 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez különösen aggasztó, mert az év végén mindössze 4070,4 milliárdos hiányt regisztráltak, ami az eredeti célok teljesítéséhez képest drámai elmaradást tükröz.
A központi költségvetés hiánya 5500,1 milliárd forintot tett ki, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 245,9 milliárd forintos veszteséget mutattak. Az elkülönített állami pénzalapok mindössze 7,3 milliárd forintos többlettel zárták az évet. Az NGM által megfogalmazott hiánycélt 1600 milliárd forinttal merték túllépni, hiszen a módosított célokhoz viszonyítva is 700 milliárd forintos eltérést mutatott a tényleges hiány.
Több tényező is hozzájárult a hiány megugrásához. A legfontosabb, hogy az Európai Bizottság nem utalt át december végén várt összegből 248 milliárdot, amit január első hetére ígértek. Mindezek a körülmények rámutatnak arra, hogy a költségvetési tervek végrehajtása már régóta kardinális problémát jelent.
Érdekes megfigyelni, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8%-kal emelkedtek a 2024-es adatokhoz képest, különösen a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében, ahol 9,5%-os növekedés tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a kamatkiadások 4197,8 milliárd forintra rúgtak, ami 584,7 milliárd forintos növekedést jelentett az előző évhez képest.
Az állami infrastruktúrára fordított kiadások, beleértve a közlekedési és közüzemi szolgáltatásokat, szintén kiugróan nőtt, 2652,3 milliárd forintra emelkedett, ami a 2024-es szintekhez képest 344,5 milliárd forintnyi emelkedést jelentett. Ezenfelül a nyugdíjra és az egészségügyi ellátásokra szánt összegek is meghaladták az előző évi kifizetéseket.
Összességében a kormány hiánycélja nem teljesült, és a pénzügyi helyzet egyre romló tendenciát mutat. Az NGM előrejelzései szerint 2026 második felére érkezhet el a gazdasági fellendülés, de a jövőbeli kilátások felett sötét fellegek gyülekeznek. A pénzügyi helyzet alakulását kiemelten figyelni kell, mivel a meglévő tendenciák jelentős hatással lehetnek a jövőbeni költségvetési politikára.
Következtetésül megállapítható, hogy a kormány nemcsak a hiánycélokat nem tudta tartani, hanem a jövőbeli gazdasági stabilitásra is komoly árnyékot vetett az elmúlt hónapok alakulása.
