Az építőipar szakemberei: Áremelés és munkaerőhiány
Az építőipar újabb árnyékkal szembesül: a burkolók és más mesterek zöme tíz százalékos áremelést tervez, miközben az ágazatot egyre inkább a gazdasági kényszer szorongatja. A szakképzett munkaerő hiánya tovább nehezíti a helyzetet, és jelentősen meghatározza a munkavállalási időket és árakat.
Átlagos várakozási idők a szektorban
Átlagosan 53 napot kell várnia annak, aki építőipari szakember segítségét szeretné igénybe venni, generálkivitelezők esetében ez az idő 63 napra nő. A terület földrajzi eloszlása is jelentős eltéréseket mutat: míg Nógrád vármegyében 40 nap az átlagos várakozási idő, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot.
A fővárosban kicsivel jobb a helyzet, 47 napos átlagos vállalási idővel. Budapest valamivel előnyösebb helyzetét a magas kereslet és a különösen sűrű szakemberkínálat indokolja, ám a versenyt is jelentősen fokozza.
Csökkenő négyzetméterárak és növekvő bizonytalanság
A 2025 februárjában mért 9 495 forintos négyzetméterár hét százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezt elsősorban Budapest és Közép-Magyarország dinamikusan eső árai okozzák, miközben vidéken a felzárkózás jelei mutatkoznak.
Az építőipari szakemberek megítélése szerint nem annyira a vállalási idő hossza számít már problémának, hanem a kereslet mérséklődése és a piaci környezet bizonytalansága. Komoly aggodalmakat vált ki továbbá a fekete munka, valamint a szakember utánpótlás szinte teljes hiánya, amely hosszabb távon fenyegeti az ágazat működését.
Szakmánkénti várakozási idők
Az eltérések nem csupán területi, hanem szakmánkénti bontásban is jelentősek. A generálkivitelezők átlaga a legmagasabb, 63 nap, míg a bádogosok és épületszigetelők munkakezdésére átlagosan 60 napot kell várni. A burkolók 58 napos átlaga valamivel kevésbé riasztó, de így is a szektor egyik legkésőbben elérhető szakmacsoportját képviselik.
Mindezzel szemben az ácsok és épületgépészek várakozási ideje jóval alacsonyabb, átlagosan 42-48 nap között mozog, bár a versenypiac gyors átalakulása itt is kiszámíthatatlanná teszi a keresleti-kínálati egyensúlyt.
Áremelés: Szándék vagy kényszer?
A szakemberek kétharmada készül idén áremelésre, amit főként gazdasági kényszer indokol. A válaszadók 14 százalékos átlagos áremelésről számolnak be, amit az infláció, az energiaköltségek és az anyagárak drágulása generál. Ugyanakkor a szolgáltatók közel egyharmada nem tervez ármódosítást, mivel félnek az árérzékeny megrendelők elvesztésétől a stagnáló kereslet közepette.
A Mapei építőipari helyzete
A Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla szerint az állami támogatások jelentős lendületet adhatnának a szektornak és enyhíthetnék a munkaerő elvándorlás problémáját. Jelenleg Ausztriában a bérek alig térnek el, így a szakemberek inkább maradnak, ám a bizonytalan gazdasági jövő továbbra is kérdéses tényezőt jelent.
Az építőipar kihívásait csak tovább súlyosbítja az orosz-ukrán konfliktus, amely nem csupán az építőanyag-ellátásra, hanem a regionális munkaerőpiacra is nyomasztó hatást gyakorol. Markovich Béla hangsúlyozza, hogy az újjáépítési projektek jelentős lehetőségeket rejthetnek, ám ezek hosszabb távon hoznak csak kézzelfogható eredményeket.
