Adókedvezmény és Olcsó Munkaerő: A Nyugat Ellen Irányuló Stratégiák
Válság idején a fajsúlyos ipari vállalatok és globális márkák következetesen áttelepítik termelésüket Magyarországra és Szerbiába, ahol az autóalkatrészektől a ragasztóiparig terjed a spektrum. A németországi bérszínvonalhoz képest drámai, akár 70%-os költségcsökkentés érhető el, ami rendkívüli vonzerőt ad a hazai munkaerőpiacnak.
A kormányzat, amely folyamatosan igyekszik népszerűsíteni a hazai lehetőségeket, állami támogatásokkal, adókedvezményekkel és gyorsított engedélyezési eljárásokkal próbálja magához csábítani a német befektetőket. Míg a német ipar nagy nevei – mint például a BMW és a Mercedes-Benz – saját növekedésüket csökkentik, addig a keleti határokon új gyárak nyílnak.
A Nagy Befektetők Menekülése
2023 elején a brit-német GKN Driveline autóipari beszállító Felsőzsolcán nyitotta meg új gyárát, miután megszüntették szászországi üzemüket. Hasonlóan a Henkel is a drezdai olvadóragasztó-gyárát kényszerült Környére átköltöztetni. Ez a trend egyértelműen jelzi, hogy a nagyvállalatok keresik a költséghatékonyabb termelést, és Magyarország előnyt élvez a jelenlegi piaci helyzetben.
Munkaerő Költségek és Adóelők
A magyar munkaerő költségei a német átlag 1500 eurós (kb. 571 ezer forint) havi bruttó béréhez képest kimondottan alacsonyak. Ezzel szemben Németországban a munkavállalók átlagosan 4600 eurót (1,75 millió forintot) keresnek. A magyarországi társasági adó ráadásul mindössze 9%, míg a német cégek magas, akár 30%-os adóterhekkel küzdenek.
A versenyelőny nem csak a bérekben, hanem az energiaköltségek terén is megmutatkozik, hiszen míg a német cégek kilowattóránként 13-18 centet fizetnek, Magyarországon ez az összeg alig 10 cent. A kormány tehát nemcsak a cégek számra vonzóbb adózási környezetet biztosít, hanem az alacsonyabb végrehajtási költségekkel is csábítja a befektetőket.
A Nyugat Piaci Dinamikája
Az ipari leépülés és a termelési folyamatok keleti irányú elmozdulása nemcsak Magyarország, hanem Szerbia számára is kedvező. A szomszédos országban a Continental már nyitott egy új autóipari gyárat, amely szintén vonzó lehetőség a befektetők számára. Szerbia nyújtott előnyét a szabadkereskedelmi megállapodásai adják, amely lehetőséget biztosít a vámmentes exportálásra különböző piacokra.
A jövő tehát mindkét ország számára ígéretesnek tűnik, a közelgő válságok és a versenyelőnyök kihasználásának kötelezettségét azonban mindkét kormánynak figyelembe kell vennie, hiszen a nemzetközi piacok dinamikája folyamatosan változik. A fenti tényezők és trendek eredményeképpen nemcsak a termelési költségek optimalizálására, hanem a munkaerőpiac átalakítására is szükség van, hogy fenntartható legyen fejlődésük.
