Kifulladt a magyar növekedési modell – figyelmeztetett a pénzügyminiszter
Kármán András pénzügyminiszter szerint a magyar növekedési modell kifulladt, erről beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság 64. Közgazdász-vándorgyűlésén. A tárcavezető rámutatott: a rendszerváltás után Magyarország még a régió vezető gazdasága volt, mostanra viszont szinte mindenki megelőzte hazánkat, és magabiztosan előttünk járnak. A pénzügyminiszter Varga Mihály jegybankelnök beszéde után szólalt fel, miután meghallgatta az MNB első emberének az euróbevezetéssel kapcsolatos feltételrendszerét.
Elromlott az eddigi modell
A pénzügyminiszter az euróbevezetés helyett az elmúlt 16 év gazdaságpolitikáját elemezte. Elmondása szerint a korábbi modell azért csődölt be, mert az egyre több összeszerelő üzem és az egyre több munkába álló ember egy ideig működött ugyan, de már akkor látszott, hogy előbb-utóbb elfogy a bevonható munkaerő – ez pedig Magyarországon is bekövetkezett. Az előző kormányzati ciklusban mindössze egy százalékkal nőtt a GDP.
A menekülő útvonal a termelékenység lehetett volna, ebben azonban Magyarország a régió leggyengébbjei között van. Míg a reálbérek folyamatosan emelkedtek, 2022 és 2026 között a reálbérköltség 16 százalékkal nőtt, a termelékenység javulása a 3 százalékot sem érte el. Ennek komoly ára lett: a vállalatok jövedelmezősége romlani kezdett, és visszaestek a beruházások is.
Hitelesség és bizalom
Kármán András bírálta az előző kormányt amiatt is, hogy a Covid-válság óta nem sikerült megfékezni az elszálló költségvetési hiányt. Állítása szerint azzal, hogy már a költségvetési törvény kihirdetésekor sem valós számokkal terveztek, a kabinet elveszítette hitelességét a befektetők szemében, akik így egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatokkal hiteleztek. A miniszter szerint ezért nemcsak a hiány visszaszorítása a cél, hanem a bizalom visszaszerzése is.
Furcsa kiadási szerkezet
A pénzügyminiszter elárulta, hogy az elmúlt hónapokban átvilágították a költségvetés szerkezetét. Megítélése szerint az állam kirívóan sokat költött a gazdaságra és nagyvállalati támogatásokra, miközben egyre pazarlóbbá vált túlburjánzó háttérintézményekkel és túlárazott szerződésekkel. Egészségügyre és szociális területre ugyanakkor arányaiban a régiós átlagnál is kevesebbet fordított Magyarország.
A tárcavezető ezután a kormány intézkedéseit ismertette, köztük az iskolakezdési támogatást, a minimálnyugdíj emelését és a tervezett vagyonadó bevezetését. Hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a hiánycsökkentés mellett, 2030-ig tartósan 3 százalék alá tervezik szorítani a deficitet, és állítása szerint ez mellett is képes lehet növekedni a gazdaság.
A bizalom a legfontosabb
Kármán András szerint a költségvetés a nemzet közös ügye, és a bizalom helyreállításában ezen a területen jutott a legmesszebb a kormány. Elmondta, hogy a magyar tízéves hozam ugyan emelkedett, de a magyar kötvények jobban teljesítettek a régiós versenytársakénál: a tízéves magyar állampapír hozama 110 bázisponttal alacsonyabb, mint az év elején, ezzel a magyar papírok teljesítettek a legjobban, és ezen a nemzetközi hangulat romlása sem változtatott.
A kiszámíthatóság és a bizalom jegyében mostantól ősszel fogadják el a költségvetést, a 2027-est október végéig nyújtják be. Ígérete szerint működő Magyarországot akarnak építeni, ahol nem veszhetnek el a gyengébbek, és a cégek egyenlő feltételek mellett versenyeznek. Kármán András hangsúlyozta: az emberekbe szeretnének befektetni, és hagyják működni a versenyt, hogy Magyarország újra versenyképes lehessen.
