A magyar gazdaság előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar gazdaság jelenleg kulcsfontosságú fordulóponthoz érkezett, ahol a jövőbeni siker érdekében alapvető váltásra van szükség. A döntések, amelyeket a következő 3–5 évben hozunk, meghatározzák hazánk fejlődését, kérdés, hogy hajlandóak vagyunk-e vállalni a rövid távú költségeket a hosszú távú előnyökért. Ezen a területen véleményüket kifejező szakértők között találjuk Nagy Eleket, az MKIK elnökét, Pintér-Péntek Imrét, az alelnököt, és Balog Ádámot, aki a gazdaságfejlesztésért felel.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a hagyományos makromutatók, mint például a GDP és az infláció, nem tükrözik a valódi értékteremtést, amely a gazdaság szívében kell hogy legyen. A fókuszt a termelési szerkezetre és a termelékenységre kell helyezni. Az új megközelítés, amelyre szükség van, a produktivizmus, amely a jövedelem keletkezésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig az újraelosztásra.
A cél a jól fizető munkahelyek kialakítása, amelyek képesek fenntartani a gazdaság stabilitását és fejlődését. Ehhez a termelékenység növelése elengedhetetlen, különösen nem csupán a csúcstechnológiai ágazatokban, hanem széleskörűen, az egész gazdaságban.
2010 óta Magyarországon javult a foglalkoztatottság, versenyképesebbé vált az adórendszer, és stabil növekedési alapok alakultak ki. Ugyanakkor a szakemberek a következő problémákra is felhívják a figyelmet: az alacsony termelékenység, az EU-hoz viszonyított jelentős lemaradás az innováció terén, a profit hiányzó értékteremtése, valamint az a tendencia, hogy a kis- és középvállalkozások inkább túlélni próbálnak, mintsem növekedni.
Az ország előtt strukturális kihívások állnak, mivel kis országként Magyarország gazdasága kiemelten függ az exporttól. Ennek érdekében nemcsak innovációra van szükség, hanem egy szemléletváltásra is, ahol az állam a vállalkozók partnere, inkább katalizáló szerepet betöltve, nem pedig irányítóként. A teljesítményalapú rendszerek kialakítása, a tudás- és humántőke fejlesztése, valamint az innováció ösztönzése elengedhetetlen, ahogyan a vállalkozók társadalmi megbecsülése is.
A gazdaság motorjait a sikeres vállalkozók jelentik, akik munkahelyeket teremtenek, növelik az exportot és elősegítik az innovációt. A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés radikálisan átalakíthatja a gazdasági tájat, lehetőséget adva arra, hogy akár a fejlődési szakaszokat is átugorjuk.
Az MKIK szakértői öt kulcselvet állítanak fel: előtérbe kell helyezni a minőséget a mennyiség helyett, az államnak keretteremtő szerepet kell betöltenie, a teljesítményt kell jutalmazni, valamint elengedhetetlen a nemzetközi integráció és az intézményi stabilitás biztosítása.
Összességében Magyarország előtt áll a felzárkózás lehetősége, azonban ehhez gazdaságpolitikai fordulatra, innovációvezérelt növekedésre és vállalkozóközpontú szemléletre van szükség. A kérdés már nem az, hogy van-e alternatív megoldás, hanem az, hogy hajlandóak vagyunk-e megfizetni a váltás rövid távú költségeit a hosszú távú siker érdekében.
