Az építőipar jövője: Sötét előrejelzések és kihívások
2025-ben az építőipar komoly megpróbáltatások elé nézett: a cégek többsége profitjának csökkenésével, a foglalkoztatottak számának mérséklődésével és a jogszabályi változások okozta bizonytalanságokkal küzdött. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a válság után tisztulásra vár a piac, de a fellendülésre még sokáig várni kell.
A 2025-ös év nem volt könnyű az építőipari vállalatok számára, a cégek 60%-ának csökkent az árbevétele, azonban összesen nyolcezer milliárd forint értékű munkát végeztek el, amihez tízezer milliárd forintnyi építőanyagot használtak fel. Az építőipar a magyar GDP 13%-át adja, így kiemelkedő szerepet játszik a gazdaságban.
Az ÉVOSZ legfrissebb kutatása rávilágított arra is, hogy a vállalatok profitabilitása romlott, és csak minden harmadik cég mondta el, hogy nem tapasztalt kedvezőtlen változást. A tartós munkájukat végző alkalmazottak száma is 25 ezerrel csökkent, miközben a lánctartozások az év végére elérhetik a 300 milliárd forintot. A rendelésállomány pedig a 2024-es szintre esett vissza, amire Koji László azt mondta, hogy politikai következményekkel járhat, mivel a választási év általában kedvezőtlenül érinti a szektort.
Jogsabályi zűrzavar és partnerkapcsolatok
Koji László a jogszabályok rengetegére is felhívta a figyelmet, amelyet a kis- és közepes vállalkozások nem hajlandók naprakészen követni, így a folyamatos változások bizonytalanságot szülnek a piacon. A cégek a versenyképesség javítása érdekében a partnerkapcsolatok erősítését, a költségek optimalizálását és új piaci lehetőségek keresését tűzték ki célul.
Az ÉVOSZ elnöke ugyanakkor a bérfejlesztés pozitív eredményét is kiemelte, amely a szakmunkások és mérnökök esetében elérte a 12%-ot is, ami az elmúlt 30 év egyik átfogó pozitív lépése. Emellett várat magára az építési piac kontrolljának megszületése is, amely szintén elengedhetetlen a kiszámíthatóság javítása érdekében.
Fény az alagút végén?
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ezen a rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy az építőipar gazdasági helyzete és fontossága nem változott, de a válságok mérséklődése reménysugár lehet. Az építőipar gazdasági súlya 5%-os, ami megfelel az Európai Uniós átlagoknak, mivel az ágazat alkalmazza a magyar munkavállalók 7%-át.
A jövőbeli kilátások reményei között szerepel, hogy a stabil forint árfolyam kedvező hatásokat gyakorolhat a szektor versenyképességére. A gazdaság hiánya és a tisztességtelen verseny egyaránt problémaként jelentkezik, amit sürgősen kezelni kell. A GVH elnöke is közölte, hogy a versenyhatóság aktívan dolgozik a közbeszerzési kartellek feltárásán, jelenleg 10 eljárás van folyamatban 70 érintett céggel.
Összegzés
A jövőbeli kilátások vegyesek: a válságok kockázatai csökkentek, azonban a szerkezetátalakítás és a politikai környezet instabilitása még mindig komoly kihívások elé állítja az építőipart. Az ipar szereplői számára sürgető fontosságú a jogszabályi környezet megfelelőségének biztosítása és a verseny fokozása, hogy a válság hatásait minimalizálni tudják.
