A háborús nyerészkedés vége: újabb különadó Brüsszelből az olajcégekre
Az Európai Unió Tanácsának elnökségéhez intézett közös levélben hat ország pénzügyminisztere fejezte ki követelését: az olajcégek mondjanak le a közel-keleti háborúk miatt megszerzett extraprofitjukról. A tervezett különadó mértéke a javaslat szerint minden tagállamban minimum 33 százalék lenne, amely a jelenlegi energiaválság sújtotta lakosság tehermentesítését célozná. A Mol például jelentős összegeket fizet az orosz olaj beszerzésének nyomán generált többletbevétel után.
Az olajcégek extraprofitjának megadóztatásának sürgetése
Németország, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Olaszország és Lengyelország pénzügyminiszterei közösen írták alá a levelet, amelyben hangsúlyozzák, hogy az olajtársaságok profitja drámaian növekedett a közel-keleti konfliktus és az energiaválság miatt. Szerintük elengedhetetlen, hogy a cégek hozzájáruljanak a lakosság anyagi terheinek csökkentéséhez, amely a megélhetési költségek egyre növekvő mértékével függ össze.
Kormányzati intézkedések: nem elegendő
A levél javasolja, hogy a szeptember közepén Dublinban esedékes EU-s pénzügyminiszteri ülésen foglalkozzanak egy közös extraprofitadó rendszer helyzetével. A pénzügyi tárcák várják a finomítói árrésekkel kapcsolatos adatokat is, hogy megértsék, az üzemanyagok áremelkedése mögött mekkora a valós költségnövekedés, és ahol a legnagyobb profit származik az olajválságból.
Megoldásra van szükség
A pénzügyminiszterek véleménye szerint a tagállamok által eddig tett intézkedések nem voltak elegendőek a vállalkozások és a fogyasztók költségeinek stabilizálásához, így sürgető szükség van egy közös megoldásra. A levélben említik, hogy az így befolyó pénzeket például a közlekedési költségek csökkentésére vagy ideiglenes rezsitámogatásokra fordíthatnák az államok.
Kötelező szolidaritás Brüsszel részéről
Brüsszel már korábban is bevezett egy kötelező szolidaritási hozzájárulást az energiaválság idején, amely érintette az olaj-, gáz-, szén- és finomítói szektorokat. Akkor a profit feletti nyereséget adóztatták meg, amely a három év átlagos adóalapjának kétszázhúsz százaléka felett 33 százalékos kulccsal került levonásra. A bevételeket a magas energiaárak csökkentésére, illetve a háztartások és energiaintenzív vállalatok támogatására kellett fordítaniuk a kormányoknak.
Magyarországi következmények
Hazánkban az Orbán-kormány már 2022-ben bevezette a különadót, amely az orosz Urals és Brent olajár különbözetére vonatkozott. Ez az intézkedés mostanáig érvényben van, a legmagasabb adókulcs 95 százalék, amelyet a kormány idén sávosította. Az adóból tavaly körülbelül 30 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, és az eddigi bevétel ennek több mint tízszeresére rúghatott.
Jövőbeli kilátások
A Tisza-kormány becslései szerint az intézkedés által idén 6,25 milliárd, míg jövőre 15 milliárd forint többletbevétel realizálható. Azonban egyelőre nem világos, hogy az a friss EU-s különadó, amelyet a tagállamok most promoteálnak, milyen hatással lenne Magyarországra, és hogy figyelembe venne-e már meglévő terheket.
