600 Milliárd Forintos Adóterv: Kiérintheti a Vagyonadó?
A vagyonadó bevezetésének kérdése jelentős közérdeklődés övez, azonban csak keveseket fog közvetlenül érinteni. A kormányzat tervei szerint akár 600 milliárd forintnyi bevételre is szert tehet, bár a részletes szabályozások még kidolgozás alatt állnak.
A vagyonadó a kormány egyik fő választási ígérete volt, inkább spekulatív számításokra lehet építeni, mivel a várható költségvetési bevételek között nagy eltérés mutatkozik. Egyes szakértők 150–200 milliárd forintos éves adóbevétellel számolnak, míg a kormányzati várakozások sokkal optimistábbak, hiszen ezek akár 600 milliárdot is jósolnak. A Niveus szakértői rámutatnak, hogy az eltérés fő okaként a vagyonadó alá vonható eszközök összetétele és az értékelési módszertan szerepelhet, különösen a nem tőzsdei vállalatok részesedései esetében.
Ki Érintett a Vagyonadóval?
A rendelkezésre álló információk értelmében a vagyonadó döntően az egymilliárd forint feletti összvagyonnal rendelkező magánszemélyeket célozza meg. A vagyont képezhetik likvid eszközök, mint például bankbetétek és értékpapírok, valamint ingatlanok és vállalkozásokban meglévő részesedések.
„A vagyonadó legmegfontolandóbb gyakorlati kérdése az, hogy az érintett vagyonelemek értékelését hogyan kell majd végezni. Míg egy bankszámlán lévő összeg vagy tőzsdei részvények értéke viszonylag könnyen meghatározható, egy nem tőzsdei vállalat esetében az érték becslése már komplexebb feladatot jelenthet” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
További Kérdések a Szabályozásban
A vagyonadó szabályozásának kialakításakor számos fontos tényezőt kell figyelembe venni. Kérdéses például, hogy az adóhatóság milyen szerepet kap az értékek meghatározásában, vagy az érintetteknek kell-e önbevallás keretében nyilatkozniuk vagyonukról. A vagyonnyilatkozat formája, valamint a közeli hozzátartozók vagyonának számítási szabályai szintén tisztázásra várnak.
A vállalkozások értékének meghatározására számos nemzetközi módszertan elérhető. Az egyes cégek értékét nem csupán a saját eszközeik, hanem a jövőbeni profitpotenciáljuk is alapvetően befolyásolja. Egy szolgáltató vállalkozás jelentős értéket képviselhet, akár minimális tárgyi eszközkészlettel, míg egy gyártó cég esetén az ingatlanok és gépek értéke is kulcsfontosságú lehet. „A vállalatértékelés során tehát több szempontot is figyelembe kell venni” – emelte ki Németh Balázs, a Niveus tranzakciós tanácsadási üzletágának menedzsere.
A Svájci Modell és a Kihívások
A nemzetközi gyakorlatban elterjedt egyik megoldás a svájci modell, amely a vállalat eszközértékét és jövedelemtermelő képességét egyesíti. Ennek célja a cég értékének összetett megközelítése. Azonban az egységes értékelési rendszer kialakítása nem egyszerű feladat, mivel a cégek iparága, mérete és kockázatai jelentősen eltérhetnek egymástól. A Niveus szakértői szerint a vagyonadó bevezetésével kapcsolatban kulcsfontosságú lesz, hogy a végleges szabályozás miként határozza meg a különböző vagyonelemek értékét.
Egy jól megtervezett értékelési keretrendszer fontos, hogy biztosítsa a kiszámíthatóságot és egységes alkalmazhatóságot, ugyanakkor a megállapított értékeknek a valódi piaci viszonyokhoz is közel kell állniuk. „A megfelelő módszertan kialakítása lényeges, ugyanis ez közvetlenül befolyásolja a megállapított vagyonértéket és a fizetendő adó összegét is” – zárta gondolatait Németh Balázs.
