Kiderült a nagy energiatitok: a rezsicsökkentés valójában egy zsákutca
A közlekedés során felhasznált energiának a mértéke durván felülmúlja az ipar energiafogyasztását, ami az energetikai elemző, Pletser Tamás szavai szerint figyelemre méltó jelenség. Az Economxnak nyilatkozó szakértő rávilágított arra, hogy a rezsicsökkentés sorsa nem csupán hazai, hanem uniós szinten is kérdéses, különösen a fenntarthatóságra és a zöldítési elképzelések ütemére nézve.
2023-ban az Európai Unió végső energiafogyasztásának 32%-át a közlekedési tevékenységek adták, ami a 2022-es 31%-hoz képest kis mértékben emelkedett. A közlekedést ezáltal a végső energia legnagyobb felhasználójává tette, megelőzve a háztartások (26%) és az ipar (25%) energiafogyasztását – ez derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A közúti közlekedés önmagában 73%-át tette ki a közlekedésből származó energiafelhasználásnak, míg a légi közlekedés 13%-os részesedéssel bírt, tehát ez a szegmens volt a legnagyobb energiafogyasztó az uniós statisztikák alapján.
Az energiaforrások megoszlása
Az energiafogyasztás fő forrása 2023-ban a dízel- és gázolaj volt a közúti közlekedés terén, 64%-os részesedéssel. Ezt követte a motorbenzin 26%-os részesedéssel. A megújuló energiaforrások csupán 7%-ot képviseltek, míg a földgáz és a villamos energia alacsony arányokkal szerepelt a közlekedési energiaforrással szemben.
A közúti közlekedés energiafogyasztásának 46%-os növekedését regisztrálták a villamos energia tekintetében 2022 és 2023 között, bár a teljes közúti energiafelhasználásnak mindössze 0,5%-át tette ki.
Az energiapolitika jövője
Pletser Tamás arra figyelmeztetett, hogy Magyarország energiaimport-függősége aggasztó, hiszen a nem megújulóenergia-források jelentős része külföldről érkezik. A szakértő megemlítette, hogy az ország kitettsége földgáz és olaj tekintetében 10-20%-os. Az aktuális geopolitikai helyzet, különösen Ukrajna háborúja és a szankciók, közvetlen hatással vannak a jövőbeni üzemanyagárakra.
„Ha kialakulna egy béke a felek között, kérdéses, hogy a szankciókat milyen gyorsan oldanák fel, és hogy Ukrajna mennyi finomítói eszközét tudná helyreállítani” – tette hozzá a szakértő. A rezsicsökkentés szempontjából azonban kiemelkedő jelentőséggel bír az árképzés is. Pletser megjegyezte, hogy a jelenlegi rezsicsökkentett árak miatt a fogyasztók hajlamosak többet költeni, hiszen az olcsó energia fokozza a keresletet.
„Ha a választóknak az a fontos, hogy alacsony áron jussanak energiához, a politika ezt meg fogja oldani, lehet, hogy adóban fogják visszaszedni a különbséget” – magyarázta. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rezsicsökkentés fenntartása politikai nehézségeket jelent, mivel ha a piaci árak drasztikusan elszakadnak a támogatott áraktól, a kormány valószínűleg szükséges lépéseket fog hozni.
Fenntarthatóság és zöldítés
A zöld átállás ügyét érintően Pletser Tamás elmondta, hogy az EU-nak számos kötelezettségvállalása van a fenntarthatóság érdekében, ám a gazdasági növekedés mértéke miatt a zöldítési tervek mérséklésére is lehet számítani. A „Fit for 55” csomag célja a szén-dioxid-kibocsátás 55%-os csökkentése 2030-ig, de a politikai érdekek miatt ez a terv lassabb haladást jelenthet a gyakorlatban.
Összességében Pletser Tamás úgy véli, hogy a zöldítési elképzelések megvalósítása számos kihívást rejt, és hogy az EU várhatóan a gazdasági mutatók alakulásának megfelelően fogja irányítani az energiagazdálkodását az elkövetkezendőkben. A politikai opciók közötti egyensúlyozás a jövődtől függően fontos kérdéssé válik, amely minden uniós tagállamot érint.
A rezsicsökkentés és az energiapolitika dilemma tehát továbbra is aggasztó kérdés, amelynek összetettsége rávilágít arra, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági stabilitás közötti egyensúly létfontosságú feladat a jövő generációk számára.
Forrás: Economx.hu
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/energiafogyasztas-kozlekedes-ipar-uzemanyag-pletser-tamas-rezsi.820432.html
