Többet keresünk, mégis kevesebb marad – kiderült, hová tűnik a pénzünk
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentései alapján 2025 első félévében a magyar gazdaság és társadalom területén ellentmondásos tendenciák figyelhetők meg. Miközben a keresetek és a kiskereskedelmi forgalom folyamatos emelkedést mutatnak, a lakásépítések és a születések száma érezhetően csökkent. A turizmus terén viszont érezhető élénkülés tapasztalható, főként a külföldi látogatók érkezésének köszönhetően.
2025 első felében az átlagos bruttó bér 693 ezer forintot tett ki a teljes munkaidőben dolgozók körében, mely nettó 476 ezer forintot jelentett az adókedvezmények figyelembevételével. Budapest honos cégeinél dolgozók átlagos havi keresete 576 ezer forint, míg a legkevesebb jövedelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében könyvelhették el, mindössze 356 ezer forintot. Ez az elképesztő árkülönbség 1,2-szeresét jelenti a fővárosi átlagkeresetnek, míg a vidéki lakosság e jövedelem háromnegyedében részesül.
Az átlagos nettó kereset az országos átlaghoz viszonyítva 9%-kal emelkedett az elmúlt évhez képest, a legnagyobb növekedések Tolnában, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Baranyában történtek, ahol 10,3%-tól 10,8%-ig változott a bérszint. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottság is javult, hiszen 3 millió 848 ezren dolgoztak hazai cégeknél, ami 0,6%-os bővülést jelent.
Ugyanakkor aggasztó trend figyelhető meg a lakásépítések terén: a számok drámai csökkenést mutatnak, különösen a nagyvárosokban, Budapestet is beleértve. 2025 első félévében mindössze 5129 lakást adtak át, ami 15%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, így a legrosszabb adatok 2017 óta nem voltak ilyen alacsony szinten.
Az idei év első felében a lakásépítési kedv drasztikus csökkenése mellett a bolti forgalom viszont ismét növekedett: ezen időszak alatt a vásárlók összesen 8790 milliárd forintot költöttek, a kiskereskedelmi érték pedig 5,7%-kal feljebb kúszott. Budapesten a lakosok több mint 21%-kal több pénzt költöttek el, mint az országos átlag, míg veszélyesen alacsony költési szintet mutattak a vidéki területek, különösen Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben.
A demográfiai helyzet is romlik: 2025 első félévében 34 969 gyermek született, egy év alatt 7,9%-os csökkenést mutatva. Ráadásul a házasságkötések száma is 4,3%-kal esett vissza, 20 286 pár mondta ki az igent.
Az ország népessége a természetes csökkenés következtében folyamatosan fogy: a halálozási arány 2,9%-kal növekedett. Ezzel szemben a turizmus területén kedvező trendek figyelhetők meg: a magyar szálláshelyek 4,5%-kal több vendégéjszakázást könyveltek el, javítva a gazdasági helyzetet, amely jelentős részben külföldi látogatóknak köszönhető.
Összességében a KSH által közzétett adatok világosan rámutatnak, hogy milyen összetett és ellentmondásos helyzet alakult ki a magyar gazdaságban. Miközben a keresetek emelkednek, egyre több ember szembesül a megélhetési nehézségekkel, emelkedő költségekkel és csökkenő lakásépítésekkel. Az országos statisztikák a legnagyobb városokban jobban teljesítenek, a kisebb településeken azonban egyre kevesebb anyagi mozgás figyelhető meg.
A változások mögött számos tényező húzódik meg, a politikai és gazdasági döntések, a demográfiai tendenciák és a globális piaci eltérések is befolyásolják a helyzetet, így a jövő kibontakozása egyre inkább megkérdőjelezetté válik.
Forrás: Economx
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ksh-varmegyek-keresetek-lakasepites-kiskereskedelem-demografia.818837.html
