Nincs menekvés: a NAV tudja, ha külföldön kriptózunk
A napokban jelentették be, hogy az Országgyűléshez benyújtásra kerültek azok a törvényjavaslatok, amelyek célja a kriptoeszközökkel kapcsolatos adatok cseréjének magyar jogrendbe való integrálása. Ezek a törvények várhatóan 2026. január 1-jén lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság (NAV) a külföldi kriptoügyleteinkről is értesülni fog. Felmerül a kérdés: elképzelhető-e, hogy a NAV részletesebb információkkal rendelkezik majd a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk? A válaszokat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Farkas Tibor fogja megadni.
A törvényjavaslatok az EU DAC-8 irányelvei és az OECD által bevezetett Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) keretrendszerén alapulnak, amelyek célja, hogy egy átfogó adatcsere-mechanizmust teremtsenek a kriptoeszközökre vonatkozóan. Ennek értelmében a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatokat fognak megosztani az adóhatóságokkal, többek között az ügyfeleik tranzakciós adatairól, egyenlegéről, valamint éves forgalmáról. Így a NAV a külföldi platformokon végzett ügyleteinkről is tudomást szerezhet.
A tervezett javaslatok szerint a kriptoeszközök esetében az adatok cseréje 2027 januárjától valósul meg, a 2026-os adóévről történő adatátvitellel. Azok számára, akik szeretnék elkerülni a kötelező adatszolgáltatást, csak olyan országok maradnak mint lehetőség, amelyek nem tartoznak sem az EU-hoz, sem a CARF-rendszerhez, de ezek száma folyamatosan csökken, jelenleg Argentína, India és Panama maradt ilyen státuszban.
Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédje arra figyelmeztet, hogy az adózók saját felelőssége a kriptoügyletek pontos nyilvántartása. Ez a feladat azonban különösen bonyolult lehet, hiszen a tranzakciók jellemzően nem belföldi szolgáltatókon keresztül történnek, és gyakran eltérő platformokon, különböző devizanemekkel bonyolítják le őket az adózók. Ebből következően a nyilvántartások vezetése elengedhetetlen, mivel az adóhatóság tudása minden bizonnyal kiterjedtebb lesz, mint a magánszemélyek rendelkezésére álló információk.
A törvényjavaslat célja érthetően az, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos adóztatási gyakorlatokat átláthatóbbá tegye. Amennyiben a NAV és az adózó adatai között eltérés mutatkozik, a hatóság valószínűleg „támogató eljárást” indít, amely lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy korrekciókat végezzen a bevallásán. Azonban a jogszabályok nem tartalmaznak szankciókat az utólagos helyesbítések elmaradásának esetére. Ugyanakkor az adózó is várhatja az adóhatósági ellenőrzéseket, amelyek komoly pénzbírságokkal és késedelmi pótlékokkal sújthatják őket.
A Jalsovszky szakértője figyelmeztet: a törvényjavaslat új korszakot nyit a kriptoeszközök adóztatásában. Azok számára, akik pontosan nyilvántartják tranzakcióikat és jogszerűen járnak el, az információcsere várhatóan nem lesz hátrányos. Viszont, aki abban bízik, hogy a NAV nem látja a külföldi kriptojövedelmeit, 2027-től komoly meglepetésekre számíthat.
Összességében az új jogszabályok bevezetése nem csupán a kriptoeszkozok piaca, hanem az adózási környezet átalakulását is jelzi, amely közelebb visz minket egy olyan világ felé, ahol a digitális eszközök kezelése már nem marad rejtve a hatóságok elől.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/nincs-menekves-a-nav-tudja-ha-kulfoldon-kriptozunk.818845.html
