Németország válsága: A helyi önkormányzatok is kiszorulnak a költségvetési szorítás alól
A legutóbbi választások által tükrözött frusztrációs szintje megkérdőjelezhetetlenül magasra rúg Németországban. Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol 18 millió ember él, a kormányzó konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD szinte példa nélküli választási eredményeiket könyvelhették el, hiszen soha nem voltak ennyire gyengék a háború utáni történelmük során. Ezzel szemben az AfD – a radikálisabb politikai erő – látványosan megerősödött, szavazóbázisának száma csaknem háromszorosára nőtt 2020 óta.
A német politikai elit illúziója
Az elemzők figyelmeztetnek: a német politikai elit korábbi gondolatmenete, miszerint a gazdasági problémák csupán átmeneti nehézségek, mára mitikus illúziónak tűnik. A nép pszichológiáját manipulálták kijelentéseikkel, miszerint a gazdaság önmagától regenerálódik. Az efféle optimizmus tumultuózus helyzetbe torkollott, ahogy a gazdasági valóság egyre riasztóbbá vált.
Strukturális válság a német iparban
Ha a német ipart egy lefelé tartó spirálként képzeljük el, talán a legpontosabb leírása a jelenlegi állapotának. Az acélipar naponta kénytelen leépítéseket bejelenteni, míg Brüsszelben védővámokért könyörögnek, hogy ellenálljanak a költséghatékony, ázsiai termékeknek. Egyre inkább a vegyipar és az üvegipar is közelít a végső kitelepüléshez. E középpontban figyelemreméltó, hogy a BASF, a német vegyipar egykori éllovasa, már nem tudja garantálni frissen végzett gyakornokai számára a munkalehetőségeket, miközben a legfontosabb német üzemek is bezárásra ítéltettek.
A gazdasági válság dominóhatása
Ez a gazdasági kényszerhelyzet már elérte az önkormányzatokat is. Stuttgart például a Porsche nyereségességének drámai csökkenésével összefüggésben már elvesztette iparűzési adójának jelentős részét. A költségvetés deficitbe zuhant, míg a múltban a gazdag Wolfsburg városa most nyakig adósságban vergődik. A helyi költségvetések korábban jellemző többletekkel zárták a 2015-2022-es időszakot, most azonban a helyzet drámai mértékben megváltozott.
Költségvetési megszorítások: A jólét vége
Amennyire válságos a helyzet, az önkormányzatok kénytelenek drasztikus lépésekről dönteni: buszjáratok ritkításától egészen az iskolák felújításának elhalasztásáig és a szociális szolgáltatások leépítéséig.
Ahogyan a szakértők rámutattak, a német jólét nem csupán a közhiedelem által megerősített természetes állapot; a háttérben a német exportvállalatok teljesítménye állt. Most viszont a bevételek elmaradása, az inflációs nyomás, valamint a társadalombiztosítási és nyugdíjkiadások folyamatos emelkedése egyaránt súlyosbítja a helyzetet, csakúgy, mint a megoldásra váró zöld transzformáció.
A jövő kérdései
Friedrich Merz, a kancellár, felemelte a szavát, miszerint a német jóléti állam fenntartása többé már nem lehetséges, tehát sürgős intézkedések szükségesek. A szociáldemokraták adóemelési ajánlatai, amelyek a recesszió és a költségvetési lyukak betömkedésére irányulnak, nem csupán váratlannak tűnnek, hanem egy elkerülhetetlen gazdasági fordulatot is sugallnak. Ha a német gazdaság nem tapasztal változást gyors ütemben, a kormány által felvett óriási adósság újabb problémákkal fog találkozni a jövőben.
Összegzés
A német gazdaság és önkormányzatok válsága, valamint a gazdasági intézkedések szükségessége a mai politikai diskurzus középpontjában áll. A jövőbeli kilátások pedig nem éppen biztatóak.
