Csúnyán állunk az uniós rangsorban
A Magyarország gazdaságilag aktív korosztályából csupán minden tizedik ember vett részt valamilyen képzésben a 2023-as év során. Ez a siralmas arány a legutolsó harmadban elhelyez bennünket az uniós statisztikák között. A tanulási kedvünkkel éppen csak hogy a legrosszabb teljesítménnyel rendelkező országok közelébe kerültünk.
Élethosszig tartó tanulás hiánya
Az élethosszig tartó tanulás fogalma, ami sok országban népszerű, nálunk nem igazán divat. A legfrissebb KSH-összesítések szerint a 25-64 éves korosztályból csupán 9,6 százalék vett részt oktatásban vagy képzésben, ami egyértelműen nemcsak lemaradáshoz, hanem a fejlődés stagnálásához is vezet.
Összehasonlítás más országokkal
Ha összehasonlítjuk a résztvételi arányokat, Svédország vezet a maga 38,8 százalékával, míg Bulgáriában mindössze 1,4 százalékos a képzésben részt vevők aránya. Az uniós átlag 12,8 százalék, amelytől messze elmaradunk.
A folyamatos fejlődés szükségessége
A munkaerőpiac folyamatosan változik, és a technológiai fejlődés követelményei miatt a folyamatos továbbképzés elengedhetetlenné vált. A képzésekben való részvétel nem csupán az egyének fejlődése szempontjából fontos, hanem a gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul.
A felnőttképzés állapota
A felnőttoktatás keretein belül mindössze 744 ember teljesítette sikeresen a nyolcadik évfolyamot tavaly, míg a KSH adatai szerint több mint 70 ezer embernek általános iskolai végzettsége sem volt. Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy az oktatási rendszerünk komoly problémákkal küzd.
Az oktatás jövője
A tanulmányi aktivitás alacsony szintje és a képzések iránti érdeklődés hiánya miatt Magyarország jövőjét sötét foltok árnyékolják be. A társadalmi-gazdasági stabilitás szempontjából sürgető szükség lenne arra, hogy a tanulás kultúrája erősödjön, és a felnőttek újra a képzés irányába forduljanak.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/elethosszig-tarto-tanulas-magyar-adatok.813806.html
