Titkos magyar-szlovák alku részletei szivárogtak ki
A Duna Charta Egyesület rávilágít egy súlyos problémára: a magyar kormány egy rendkívül hátrányos megállapodásra készül Szlovákiával a bősi vízlépcső kapcsán. Az egyesület figyelmeztetése szerint ezt a döntést harmincszor nagyobb vízrendelkezésről mondanának le, mint amennyit energiában nyernének – egy kockázatos alku érdekében.
Az értesülések szerint a magyar kormány évente 30 köbkilométernyi Duna-vízről lemondva, csupán 100 megawattnyi áram kedvezményes vásárlására tesz javaslatot. Ez a megállapodás elképesztő, hiszen a bősi erőművel kapcsolatos problémák már régóta ismertek: a létesítmény turbinái elavultak, teljesítménye csökken, víztározója pedig már nem alkalmas a hatékony vízmegtartásra. Milyen érdeket szolgál egy ilyen megállapodás?
Ökológiai szempontok háttérbe szorítása
A Duna Charta meglátása szerint a háttérben húzódó 1997 óta zökkenőmentes hágai per végleges rendezése áll. Az egyesület hangsúlyozza, hogy a mostani megállapodás előkészítése során ugyanazok az elavult mérnöki és energetikai megközelítések érvényesülnek, mint a Kádár-rendszer idején, figyelmen kívül hagyva az ökológiai és vízgazdálkodási szempontokat.
A vízveszteség mértéke aggasztó, míg az energianyereség szinte elhanyagolható, hiszen a 100 megawattos árammennyiség marginális a magyar villamosenergia-rendszer 12 ezer megawattos teljes kapacitásához képest. Az egyesület figyelmeztet arra, hogy a Duna elterelése miatti kiszáradt szigetközi térségnek a víz visszajuttatása létkérdés, nem pedig az áram.
A természetes egyensúly helyreállítása
Felmerül a kérdés: vajon Szlovákiának miért nem áll érdekében a Duna eredeti vízhozamának visszaengedése? A Duna Charta szerint legalább az eredeti vízhozam 50%-át vissza kellene engedni a szigetközi területre. Ez nemcsak Magyarország vízrészesedését növelné, hanem a folyó természetes működését is helyreállítaná.
Az ökológiai következmények rendkívül fontosak. A közlemény hangsúlyozza: a Kisalföld és a Csallóköz élővilága, mezőgazdasága vízre van utalva, nem áramra és nem újabb gátakra. A megállapodás felveti a kérdést: kinek az érdekeit szolgálják valójában a döntéshozók?
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/bos-nagymaros-megallapodas-magyarorszag-szlovakia-duna-charta.811795.html
