Vajon meddig bírja még a rendszer?
A hazai foglalkoztatási mutatók 2024-ben csak mérsékelt bővülést mutattak, és a különbségek területi és ágazati szinten szembeötlőek voltak. A munkaerőpiac stagnálása különösen érezhető az ipar és az építőipar területén, ahol a létszám csökkenése figyelhető meg, míg az egészségügy és a közszolgáltatások területén tovább nőtt a munkaerő-kereslet.
Az ipar és az építőipar válságban
2024 során a foglalkoztatottak száma negyedévről negyedévre változott, míg az első fél év kedvezőbb adatokat mutatott, a harmadik negyedév stagnálása és a negyedik negyedév enyhe csökkenése aggasztó tendencia. Az éves átlag lefedett 4 millió 699 ezer főt, de a munkaerő kereslet feszültsége sok tekintetben továbbra is érzékelhető.
Különbségek a nemek között
A férfiak és nők munkaerőpiaci helyzetében eltérő tendenciák figyelhetők meg. Míg a férfiak foglalkoztatottsága visszaesett, a nők egy kis mértékben bővültek, ami tovább szűkíti a nemek közötti foglalkoztatási különbségeket. Ugyanakkor a közfoglalkoztatási programok résztvevőinek száma csökkent, míg a külföldön dolgozók létszáma kissé emelkedett.
Regionális eltérések: Tolna a legrosszabb helyzetben
A foglalkoztatás területi alakulása komoly eltéréseket mutat az ország különböző részein. Vas és Békés vármegyében növekedés mutatkozott, míg Dél-Dunántúl, különösen Tolna és Baranya vármegyék, az alacsony foglalkoztatottsági mutatókkal küszködnek. Az országon belüli foglalkoztatási egyenlőtlenségek továbbra is szembetűnőek.
Az egészségügy válságos állapota
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke figyelmeztetett, hogy az ápolók hiányának mértéke meghaladja a 40 ezret, és sok kórházban fiatal dolgozó már nincs a csapatban. A túlterheltség és a jövőbeni pályaelhagyók további problémát jelenthetnek, hangsúlyozva az ágazat krízishelyzetét.
Munkaerő-kereslet csökkenése
A legfrissebb munkapiaci adatok azt mutatják, hogy 2024 nyarára a humán egészségügyi és szociális ellátás területén a legmagasabb betöltetlen álláshely arány figyelhető meg. A közigazgatásban, valamint az adminisztratív szolgáltatásokban is munkaerőhiány tapasztalható, míg a bányászat és az építőipar területein a keresletnövekedés gyenge maradt.
Másodállások elterjedése
Az ágazatok átalakulása mellett egyre többen vállalnak másodállást, ami arra utal, hogy a munkaerő iránti kereslet a hagyományos keretek között csökken. Ez a tendencia a növekvő létbizonytalanságnak és a kényszerűségnek is betudható, ami aláhúzza a rendszer működésének következő évtizedekre való fenntarthatóságát.
Stagnáló jövő?
Összességében a munkaerőpiac helyzete Magyarországon számos kihívással teli, a gazdasági helyzet és a társadalmi igények feszültségei csak fokozzák a problémákat. A jövőbelátásra vonatkozóan azonban sok kérdés marad, és a válaszok keresése mindannyiunk érdeke.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ksh-munkaeropiac-allas-egeszsegugy-ipar.811105.html
