Tízből négy kamasz külföldi karrierálmokat dédelget
A Z-generáció jövőképével foglalkozó kutatás eredményei rávilágítottak az ifjúság külföldi ambícióira. A tinédzserek 39 százaléka vágyik arra, hogy rövid időre más országban próbáljon szerencsét, és ezen törekvéseiket szüleik 44 százaléka is támogatná. Ugyanakkor a végleges kivándorlás iránti szándékot már megosztottabb vélemény övezi: 36 százalékos hajlandóság a fiatalok között, szemben a szülők csupán 31 százalékával.
A kutatás azt is kimutatta, hogy ez az emigrációs hajlandóság az életkor előrehaladtával csökken. Amíg a 15–16 évesek körében tízből négyen költöznének el véglegesen, a 19 évesek közül ez az arány már csak harmadukra igaz. Az emigráció gondolatához való viszonylag szkeptikus hozzáállást tükrözi az is, hogy a felnőttkori emigrációt elutasítók aránya mindössze 25 százalékos a szülők és az érintett fiatalok körében egyaránt.
A jövőkép hiánya és a szülők aggályai
Bár megnyugtató adat, hogy a szülők 60 százaléka úgy véli, gyermekeiknek stabil jövőképe van, mégis számottevő a bizonytalanok aránya. Tízből három kamasz (36 százalék) nem biztos abban, hogy konkrét tervei vannak a jövőre nézve. Ennél is kiábrándítóbb a szülők tömeges aggodalma: 33 százalékuk szerint a gyermekük egyáltalán nem rendelkezik elképzeléssel arról, mit szeretne elérni az életben. Ugyanakkor a fiatalok mindössze 22 százaléka osztja ezt az önkritikus véleményt önmagáról.
A pályaválasztási és középiskolán túli tanulást segítő tanácsadás iránt nagy igény mutatkozik: tízből négy kamasz és minden harmadik szülő szerint ezek az eszközök jelentősen megkönnyítenék a bizonytalanság leküzdését. Kiemelendő a szakmai tapasztalatszerzés fontossága is: a megkérdezettek 95 százaléka egyetértett abban, hogy a fiatalok számára létfontosságú lenne különböző munkákat kipróbálni, akár nyári munkák, akár tanulmányi időben megvalósuló szakmai gyakorlatok formájában.
Megosztó célok: kitartás vagy kommunikáció?
A kutatás rávilágított a generációk eltérő prioritásaira is. A szülők szerint leginkább kitartásban kellene fejlődniük a gyermekeknek – erre 51 százalékuk helyez hangsúlyt. Ezzel szemben a kamaszok saját kommunikációs készségeik fejlesztését tartják a legégetőbbnek (48 százalék). A fiatalabb generációk individualista hozzáállása élesen kirajzolódik, hiszen az alkalmazkodóképesség (35 százalék) és az együttműködés képessége (24 százalék) számukra kevésbé lényeges, mint az X generáció véleménye szerint (43 százalék és 33 százalék).
Kreatív gondolkodás és megbízhatóság terén mindkét generáció viszonylag elégedett a fiatalokkal, azonban a problémamegoldó készségekben vagy a pénzkezelési tudás terén egyértelmű fejlődésre mutatkozik igény. Akiknek nincs világos jövőképük, azok különösen érzékenyek ezekre a területekre, ellentétben azokkal, akik számára egy szakma elsajátítása a legfontosabb célkitűzés.
Szabadság kontra hagyományos értelemben vett boldogság
A kutatás arra is rávilágított, hogy a szülők elképzelései jelentősen eltérhetnek a külföldi szerencsét próbáló gyermekek eszméitől. Azok a szülők, akik támogatnák gyermekeik végleges külföldi távozását, leginkább a szabad életmódot és a kötöttségektől mentes hétköznapokat vélik a boldogulás kulcsának (50 százalék). Ezzel szemben a családalapítás szerepe csupán 18 százalékos hangsúllyal jelentkezik.
Az elvándorlást ellenző szülők és fiatalok viszont a szakmatanulást tartják a siker zálogának. Érdekes módon a maradásra szavazó fiatalok 58 százaléka egyetért ezzel az állítással, amely összhangban van azon szülők 41 százalékos véleményével, akik a gyermekeiket inkább az országban szeretnék látni a jövőben.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/z-generacio-munkavallalas-jovokep-kulfold.808060.html
