Budapest pénzügyi krízisben: a hitelek hálójában
Budapest pénzügyei hosszú évek óta rendkívül törékeny talajon állnak. A főváros költségvetése húsvétra mínusz 31 milliárd forintra csúszott, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a város működését szinte kizárólag folyószámlahitelek biztosítják. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint ez az év nagy részében így lesz, amíg az iparűzési adók befizetése meg nem érkezik.
A szolidaritási hozzájárulás súlya
Az állam által kiszabott szolidaritási hozzájárulás hatalmas terheket ró Budapest vezetésére. Az idei év elején a Magyar Államkincstár március végén 25 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról, amely az ezen a címen elvárt 89 milliárdos befizetés első részletét képezte. Emellett Budapest hiába várja az uniós forrásokból származó 11 milliárd forintot, amelyet időközben már trolibuszok vásárlására el is költöttek.
A főváros adósságállománya szeptemberig várhatóan eléri a 60 milliárd forintot, amely csak az őszi iparűzési adóbefizetések után fog némileg mérséklődni. Még így is szinte biztos, hogy év végéig a hiány 40 milliárdra rúg, ami tovább növeli a működési nehézségeket.
Az adósságok növekedésének hátterében
A folyószámlahitelek stabil jelenléte ellenére az Orbán-kormány által évekkel ezelőtt bevezetett szolidaritási hozzájárulás mértéke évről évre drasztikusan emelkedik. Míg 2020-ban országosan 58 milliárd forintot kértek be az önkormányzatoktól, addig ez az összeg 2023-ra már 360 milliárdra duzzadt. Ebből a fővárosra jutó rész folyamatosan növekszik, idén pedig meghaladják a 162 milliárd forintot is.
A szolidaritási hozzájárulás kiszabása kapcsán számos jogi vita folyik. Bár a főváros több perben is sikert aratott, a megítélt összegek gyakran nem kerülnek vissza a város kasszájába azonnal. Például a 2023-ra megítélt 6,5 milliárd forintos kamatot a Magyar Államkincstár még mindig nem utalta vissza.
Feszültségek kormány és főváros között
A kormányzat és a főváros közötti nyilvános nézeteltérések tovább árnyalják a helyzetet. Karácsony Gergely főpolgármester arra hívja fel a figyelmet, hogy a szolidaritási adó drámai emelkedése nem tükrözhető vissza igazságos módon a kormány kommunikációjában. Véleménye szerint a két fél közötti konfliktus mesterségesen szítja a feszültséget Budapest és a vidék között, amely egyik fél javát sem szolgálja.
További kihívás, hogy az iparűzési adóbevételek egy részének elvonása a kerületek kasszáját is teljesen kiszárítja, tovább növelve a forráshiányt. Bár Budapest pénzügyi helyzete hosszútávon nem fenntartható, a jelenlegi rendszer olyan mértékű korróziót kelt, ami aligha jelent pozitív jövőképet a főváros számára.
Az adóteher árnyékában
Bár a főváros átfogó reformterveket szorgalmaz, amelyeket a kormányzati irányítás gyakran blokkol, mégis a lakossági szolgáltatások és infrastruktúra sürgető fejlesztése halvány remények közt marad. Az őszi iparűzési adóval próbálják majd helyreállítani az elképesztő mértékű hiányt, de a megoldás folyamatosan az egyre növekvő kamatteher mögé rejtve várat magára.
Az önkormányzati szférát érintő feszített anyagi helyzet éppen egy olyan időszakban éri Budapestet, amikor az európai városok nagy része uniós támogatásokból igyekszik regenerálni gazdaságát. A magyar főváros azonban egyre mélyebbre süllyed az eladósodás spiráljaiban.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/budapest-folyoszamla-minusz-kiss-ambrus.807980.html
