Leszakadó régiók és gazdasági különbségek Magyarországon
Magyarország gazdasági térképén egyre erőteljesebben kirajzolódnak azok a területi különbségek, amelyek a külföldi nagyvállalatok, különösen az autóipar által dominált régiókat részesítik előnyben. A hozzáadott érték és a munkavállalókra fordított költségek drámai eltéréseit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is megerősítik, melyek szerint az autógyárakat nélkülöző vármegyék fokozatosan leszakadnak gazdaságilag.
Nemzetközi tulajdon és hozzáadott érték
Magyarországon a legmagasabb hozzáadott értékek ott keletkeznek, ahol külföldi tulajdonú nagyvállalatok dominálnak. Budapesten például egy munkavállalóra vetítve a hozzáadott érték eléri a 18,2 millió forintot—ez közel háromszorosa a vidéki régiók, például Békés vagy Nógrád vármegye értékeinek, ahol 6,7-6,8 millió forint ez az adat. Az ország második legerősebb gazdasági központjai közé sorolható Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye, ahol a vállalatok munkavállalónként 12,6, illetve 12,5 millió forintos hozzáadott értéket termelnek.
A járműipar dinamikus előretörése
Az autógyártás meghatározó szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen az elmúlt másfél évtizedben a harmadik legnagyobb árbevételű ágazattá vált, maga mögé utasítva a számítógépgyártást és az energiaszektort. A szektor értékesítési adatainak elképesztő dominanciáját jelzi, hogy a járműipar árbevételének 95,7 százaléka külföldi tulajdonú vállalatokhoz köthető, amelyek közül a német cégek meghatározó szerepet töltenek be. Ezzel szemben a hazai tulajdonú vállalatok részesedése az árbevételből mára mindössze 4,3 százalékra zsugorodott.
Vállalati kiadások munkavállalókra
2023-ban az egy főre jutó személyi kiadások tovább mélyítették a régiók közötti szakadékot. A budapesti cégek 8,2 millió forintot költöttek alkalmazottanként, amely havi lebontásban 683 ezer forintot jelent. Mindazonáltal a vidéki helyzet sokkal szomorúbb képet fest: Békés és Nógrád vármegyékben a havi kiadás alkalmazottanként alig haladta meg a 325–333 ezer forintot.
Nagykereskedelem és kiskereskedelem a csúcson
Bár a járműipar látványosan felzárkózott az elmúlt években, a magyar gazdaság legnagyobb árbevételű ágazatai továbbra is a nagykereskedelem és a kiskereskedelem maradtak. Ezekben az ágazatokban a bevételnek több mint 56 százaléka hazai tulajdonú cégektől származik. A külföldi vállalatok között azonban itt is a német szereplők dominálnak, akik stabilan jelen vannak a szektorban.
Regionális különbségek és jövőkép
A statisztikai adatok egyértelművé teszik, hogy Magyarország gazdasági fejlődése nagymértékben kötődik a nemzetközi nagyvállalatok jelenlétéhez. A külföldi tulajdonban lévő autógyárak és más nagyvállalatok nemcsak a helyi gazdaság viszonyait, hanem az országos gazdasági egyensúlyt is alapjaiban formálják. Mindeközben az elmaradó régiók helyzete egyre nehezebbé válik, ami a helyi munkaerőpiac és az általános életszínvonal további romlását idézheti elő.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/budapest-varmegyek-vallalatok-hozzaadott-ertek-jarmuipar.806070.html
