Jelentős elmozdulás a kiskereskedelemben
A januári kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, ami a szektort érintő kedvező fordulatot jelzi. Az emelkedés hátterében részben az év eleji leárazások állnak, amelyek különösen a nem élelmiszer kategóriában generáltak erős forgalmat.
A pesszimizmustól az árversenyig
A kereskedelem azonban továbbra is megőrizte pesszimista hangulatát, amelyet a GKI üzleti és fogyasztói bizalmi indexei is alátámasztanak. A vásárlók árérzékenysége változatlan maradt, miközben a boltok akciókkal próbálnak helytállni az éles versenyben. Az infláció ugyan mérséklődni látszott, de az élelmiszerárak további emelkedése újabb akadályokat állíthat az értékesítések elé.
Nem élelmiszer kategória húzóereje
A legnagyobb növekedést a nem élelmiszer kategória könyvelhette el, amely összehangban áll az ünnepek utáni leárazások hatásaival. Éves szinten 5,2 százalékkal nőtt ennek a szegmensnek a forgalma. Az élelmiszer kategória ugyan csak 0,5 százalékos havi bővülést mutatott, de az egyéb árucsoportokban érzékelhető pozitív változás ellensúlyozta ezt.
Internetes kereskedelem és csomagküldő szolgáltatások
Az internetes és csomagküldő ágazat is jelentős előrelépést tett: éves szinten 3,9 százalékkal nőtt, miközben havi szinten is 2,8 százalékos bővülést produkált. A csomagküldő forgalmak jelenlegi részesedése elérte a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékát, ami azonban enyhe, havi szinten 0,1 százalékpontos csökkenést jelentett.
Kormányzati hatások és infláció
A kormány különböző intézkedései, mint az szja-kedvezmények és nyugdíjas támogatások, rövid távon élénkíthetik a kiskereskedelmi forgalmat. Ugyanakkor az infláció továbbra is aggasztó kockázatként nehezedik a szektorra, főként az élelmiszerárak dinamikus növekedése miatt. Az infláció következtében a vásárlási szokások is átalakultak, ami kedvezőtlen hatással lehet a forgalom összképére.
Bérdinamika és munkaerőpiaci hatások
A reálbérek 6,1 százalékos emelkedése kezdetben pozitívan befolyásolta a fogyasztást, de a bérdinamika tavalyi lassulása idén tovább mérsékelheti a reálbérnövekedést. A munkanélküliségi ráta enyhe emelkedése is várható, ami szintén lassíthatja az ágazat növekedési ütemét az elkövetkező hónapokban.
Árstop és piaci nyomás
Bár az árstopok kivezetése nem vetett véget az árversenynek, a kiskereskedelem profitabilitása továbbra is alacsony szinten mozog. A fogyasztói vásárlói szokások az állandó akciókra épülnek, amit az üzletláncoknak folyamatosan követniük kell. A profitmarzs átlagosan 2,7 százalékos szinten állt 2023-ban, ami számos nagy láncnál negatívba fordult.
Nemzetközi és hazai indexek alakulása
A februári EU27 gazdasági hangulatindex a régióban csekély növekedést mutatott, Magyarországon viszont több mint 2,5 pontos emelkedést regisztráltak, elérve a 93,6-os értéket. Ez enyhítheti a fogyasztói bizalom alacsony szintjét, mely már több mint egy éve stagnál.
A kiskereskedelmi kihívások jövője
A szezonális hatások és az infláció kockázatai tovább nehezítik a kiskereskedelem kilátásait. Noha a januári adatok meglepően erős kezdést mutattak, a hosszú távú helyzet javulása bizonytalan. A szektor jövője elsősorban a kormányzati intézkedések és a gazdasági környezet alakulásának függvénye.
Forrás: www.economx.hu/magyar-gazdasag/kiskereskedelem-forgalom-gyorselemzes-ksh-mbh.805474.html
