Gigaadósság szorításában a világ: Magyarországra is átcsap az új válsághullám
A fejlett világ eladósodásáról közölt friss elemzést a BNP Paribas. A bank szerint a G7 államadóssága történelmi összevetésben olyan magas szinten van, amelyhez korábban főként háborús időszakokban lehetett hasonlót találni. A mostani adóssághegy viszont nem egy világháború miatt épült fel. Az elmúlt két évtizedben egymást érték a nagy állami költekezést kikényszerítő események: a 2008-as pénzügyi válság, a Covid-járvány, majd az energiaválság, az ukrajnai háború és a védelmi kiadások megugrása.
Az IMF 1880-ig visszanyúló adatsora szerint a fejlett gazdaságok államadóssága a második világháború után érte el a történelmi csúcsot: 1946-ban közel 150 százalék volt a GDP arányában. Ezután évtizedeken át csökkent a háború utáni gyors növekedés, az infláció és az olcsó finanszírozás miatt. Az Egyesült Államokban a GDP-arányos államadósság 1946 és 1974 között 106 százalékról 23 százalékra zuhant.
A 2008-as válság után a fejlett országok adóssága új pályára került, a koronavírus pedig újabb hatalmas ugrást hozott. Az IMF adatai szerint a fejlett gazdaságok GDP-arányos államadóssága 2019-ben 100,9 százalék volt, 2020-ban 119,3 százalékra ugrott, 2025-ben pedig még mindig 108 százalék körül alakult. Európában közben emelkednek a védelmi kiadások, az Egyesült Államokban tartósan magas a költségvetési hiány, az idősödő társadalmak pedig egyre többet visznek el nyugdíjra és egészségügyre.
Az amerikai államadósság szeptember 3-án 40,10 ezermilliárd dollár volt a Joint Economic Committee adatai szerint, egyetlen év alatt 2,67 ezermilliárddal nőtt. Az átlagos kamat 2026 augusztusában 3,475 százalék volt, öt évvel korábban még csak 1,458 százalék. A GAO szerint 2025-ben a szövetségi kormány nettó kamatkiadása már meghaladta a honvédelmi kiadásokat. Az IMF szerint az amerikai bruttó államadósság a 2025-ös 123,9 százalékos GDP-arányos szintről 2031-re 142 százalékra emelkedhet.
A globális államadósság az IMF áprilisi Fiscal Monitorja szerint 2025-ben 93,9 százalékra rúgott, 2029-ben pedig elérheti a 100 százalékot. A fejlett gazdaságok ennél is magasabban állnak: 2025-re 108 százalékos átlagot számoltak, 2031-re pedig 114,8 százalékot várnak. A globális kamatkiadások négy év alatt a világ GDP-jének mintegy 2 százalékáról csaknem 3 százalékára emelkedtek.
A BME GTK Pénzügyi tanszéke által megosztott grafikon 1880-ig visszamenő adatsoron mutatja a fejlett és feltörekvő gazdaságok GDP-arányos államadósságát. Az ábrán jól látszanak a nagy töréspontok: az 1970-es évek, a 2008–2009-es pénzügyi válság és a Covid-járvány. A poszt szerint a hidegháború végétől a Lehman Brothers összeomlásáig tartó mintegy húsz év volt az utolsó hosszabb nyugodtabb időszak.
Magyarország sem tudja kivonni magát az adósságspirálból. Az MNB legfrissebb adata szerint az államadósság a GDP 75,1 százalékán állt 2026 második negyedévében, az első negyedévben még 77,9 százalék volt az arány. A júniusi kormányváltáskor súlyos költségvetési örökséget kellett átvenni: a korábbi 3,7 százalékos hiánycél helyett a Pénzügyminisztérium átvilágítása szerint beavatkozás nélkül 8,3 százalékra ugrott volna a 2026-os deficit, ezért a kormány 7,5 százalékra módosította az idei hiánycélt.
Az új kabinet szerint az előző kormány kampányköltései, előnytelen állami szerződései és kontroll nélküli kiadásai hagytak ekkora lyukat a büdzsén. A Tisza néhány hónap alatt 700 milliárd forintos megtakarítást ígért az állami működésben. A kabinet szerint az adósságráta idén átmenetileg tovább emelkedhet, 74,6-ról 77,5 százalékra, és csak 2027-től indulhat újra lefelé. A kormány októberben mutatja be a középtávú adósságcsökkentési tervét.
