Nincs ok aggodalomra: nyugdíjelőleg is érkezhet a várakozók számára
Sokan szembesülnek azzal a dilemmával, hogy a hatósági eljárások elhúzódása miatt esetleg hónapokig kell nélkülözniük, mire megérkezik az első nyugdíjuk. Joggal merül fel a kérdés, hogy miként lehet átvészelni ezt az átmeneti időszakot. A jó hír az, hogy létezik megoldás, hiszen a nyugdíjalapjaik elbírálásának késlekedése esetén nyugdíjelőlegre is jogosultak lehetnek az igénylők.
A nyugdíjelőleg meghatározása
Farkas András nyugdíjszakértő hangsúlyozta, hogy ha egy nyugdíjigény bevitelével a jogosultság fennáll, de a nyugdíj pontos összegének megállapítása – akár a szükséges adatok hiánya vagy más ok miatt – harminc napon belül nem történik meg, akkor az illetékes kormányhivatal automatikusan nyugdíjelőleget rendel el. Ez az intézkedés célja, hogy egy olyan friss nyugdíjas ne maradjon ellátás nélkül, aki egyértelműen jogosult a nyugdíjára, ám az ügyintézés folyamatában késlekedés történik.
Miért és mikor igényelhető nyugdíjelőleg?
A nyugdíjelőleget leggyakrabban olyan esetekben állapítják meg, amikor a nyugdíjigények a valorizációs szorzók bevezetésekor, illetve a külföldi hatóságok által kiadott adatok megérkezésére várva kerülnek beadásra. Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíjelőleg nem formális határozat, hanem egy végzés alapján állapítják meg a rendelkezésre álló adatok szerint.
Eljárási részletek és jogorvoslat
Ha a nyugdíjigény elbírálása a kérelem benyújtását követő négy hónapon belül nem teljesül, a kérelmező jogosult kérni az előleg összegének módosítását az új adatokra való hivatkozással. Ezt a kérést szintén végzéssel bírálják el, amely ellen szintén lehetséges a jogorvoslat.
Összegzés a nyugdíjjáradékokról
Az államkassza a nyugdíjjáradékokra az idei első félévben összesen 4300,4 milliárd forintot fordított, amely látványosan tartalmazza a márciusi 534,9 milliárd forint értékű 13. havi nyugdíjat is. Emellett a frissen bevezetett 14. havi nyugdíj első, negyedhavi részlete 133,3 milliárd forintos többletköltséggel járult hozzá a költségvetéshez.
Farkas András megjegyezte, hogy a nyugdíjkassza kiemelkedően magas, a GDP 7,5%-át teszi ki, és várhatóan a népesség öregedésével ez az arány növekedni fog. A jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatósága így kérdéseket vet fel, ezért sürgős változtatások szükségessége már most is érezhető.
