Költségvetési fordulat: 1000 milliárd forintos mentőövet hoztak
A magyar államháztartás váratlan változásokkal szembesült a nyári hónapok során, ahol június végén úgy tűnt, hogy a tervezett költségvetési hiány jelentős része már felhasználásra került. A Pénzügyminisztérium júliusi gyorsjelentése azonban meglepő adatokat prezentált, amely szerint a nyári hónapok kedvezőbb teljesítményt mutattak a kieső adóbevételek és a lakástámogatások mellett, így több mint ezermilliárd forintos mentőövet biztosított a költségvetés számára.
A 2026. augusztus 10-i beszámoló szerint az első négy hónapban a költségvetés gyenge adatokat mutatott, ám a májustól kezdődő időszakban drámai irányváltást tapasztalhattunk. Júniusban a költségvetés 424,1 milliárd forintos többletet ért el, míg egy évvel korábban csupán 27,4 milliárd forintos szufficitet könyveltek el. Júliusban a tendencia folytatódott, 524,3 milliárd forint többlet képződött, ami azt jelenti, hogy a három nyári hónapban közel 1000 milliárd forinttal sikerült csökkenteni a felhalmozott hiányt, ami a közelmúlt egyik leglátványosabb költségvetési korrekciója.
Bevételi források és anomáliák
A június végi részletes költségvetési jelentés számos érdekes eredményt hozott a bevételek terén. A pénzügyi intézmények által befizetett külön- és extraprofitadó 337,7 milliárd forintot tett ki, amely az éves terv 115,6%-ának felel meg, ami azt jelenti, hogy a bankszektor már az első félév végére teljesítette éves kötelezettségeit.
Viszont a kiskereskedelmi adóból csupán az éves terv 7,2%-át teljesítették, aminek hátterében a korábbi adóévek során túlfizetett előlegek miatti visszatérítések állnak. A gáz- és áramszolgáltatók által fizetett energiaágazati adók 47,1 milliárd forinttal maradtak el a tavalyi szinttől, a Robin Hood adó csökkentett kulcsa miatt. A bérből élők viszont jelentősen hozzájárultak a büdzsé fenntartásához, hiszen a személyi jövedelemadó 2502,4 milliárd forintot hozott, ami 103,7 milliárdos növekedést jelentett az előző évhez képest.
Új kiadási tételek
A kiadási oldalon a lakossági támogatások növekedése volt a legnagyobb tényező, az otthonteremtési kifizetések 255,6 milliárd forintra ugrottak, ami jelentős, 181,6 milliárdos növekedést jelentett a múlt évhez képest. A nyugellátásokra eddig 4300,4 milliárd forintot fordítottak, amely magában foglalja a februári kiutalt 13. havi nyugdíjat és a tavaly bevezetett 14. havi nyugdíj első részletét. Ezen kívül új elemként a költségvetésben szerepel a 5,0 milliárd forintos Munkáshitel is, amely szintén foglalkoztatás-bővítő intézkedést szolgál.
Hitelkiadások és államháztartási stabilitás
Az ING elemzése szerint a költségvetés legnagyobb pozitívumaként említett nettó kamatkiadások drámai csökkenése kétségtelenül fontos szerepet játszott a stabilitás megőrzésében. Az eddigi 1287,6 milliárd forintos nettó kamatteher mintegy 1035,6 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi évhez viszonyítva, amely lehetőséget teremtett más kiadások növelésére is.
A forint erősödése szintén hozzájárult a kedvező költségvetési helyzethez, hiszen a devizaadósság forintértékének csökkenése 1535,9 milliárd forinttal mérsékelte a deviza részarányát az államadósságon belül, ami 27,7%-ra zsugorodott. A nyári hónapok várakozása alatti inflációs adatok csökkenése szintén átalakította a lakossági állampapírpiacot, a lakosság körében a Fix Magyar Állampapír iránti kereslet ugrásszerűen nőtt.
Összességében bár a költségvetés az év elején egy nehezen kezelhető helyzetet teremtett, a Pénzügyminisztérium által tapasztalt nyári kedvező fordulat jelentős javulást hozott, így a jövőbeli stabilabb gazdasági alapok megteremtését segítheti elő.
