Az ipar jövője és a kormány feladatai
A GKI Gazdaságkutató elemzése rávilágít arra, hogy a magyar feldolgozóipar termelése, noha függetlenedett a német ipari folyamatoktól, egy alacsony hozzáadott értékkel bíró, exportvezérelt összeszerelési modellre támaszkodik, amely a növekedés határaihoz érkezett. A 2026-ra jelentősen megerősödött forint ezt a helyzetet tovább bonyolítja. Az új kormánynak ezért sürgősen foglalkoznia kell az ipar egy-két ágazatra való túlzott koncentrációjával és a fenntartható növekedés irányába történő elmozdulással.
Az elmúlt egy évtized során Magyarországon 1750 milliárd forintot fordítottak az újraiparosításra, ám ennek ellenére a feldolgozóipar részesedése a bruttó hazai termékből (GDP) csökkent. Az elemzés szerint fontos megfigyelni, hogy míg a 2016-ban bevezetett Irinyi-terv és az Ipar 4.0 program célja az volt, hogy a feldolgozóipar részaránya 2020-ra 30%-ra emelkedjen, valójában 2025-re már 18%-ra esett vissza a 2015-ös 23,5%-ról.
A legnagyobb csökkenés a vegyipari ágazatokban következett be, ahol a részesedés 2%-kal 7%-ról 5%-ra esett. Ezen kívül a fémfeldolgozás 1,3%-kal mérséklődött, míg más szektorok, mint a könnyűipar és a gépgyártás, kismértékű csökkenéssel zárták a vizsgált időszakot. Ezzel szemben az elektronikai ipar növekedést mutatott, habár a többi ágazat statisztikája a 2010-2025-ös időszakban lényegében stagnált.
A GKI elemzése hangsúlyozza, hogy a feldolgozóipar termelési volumene a 2010-2025 közötti időszakban összességében az ipari alágak között jelentős növekedést mutatott. A villamos berendezések gyártása 189%-os, míg a járműgyártás 112%-os bővülést könyvelhetett el. Ezzel szemben a gyógyszergyártás stagnálása figyelemre méltó, és a könnyű- és vegyipar drámai visszaesése szintén aggasztó jelenség a hazai ipar szempontjából.
A magyar feldolgozóipar exportja 2023-ra 66%-kal emelkedett a 2010-es bázishoz képest, de a következő években 2025-re a növekedés 53%-ra csökkenhet. Úgy tűnik, a külföldi feldolgozóipari trendekhez való alkalmazkodás nem követte a kormány célkitűzéseit. A 2014 óta észlelt eltérések rávilágítanak arra, hogy a magyar ipar az exportvezérelte növekedés ellenére nem tudta tartani a lépést a változó piaci környezettel.
A kormány előtt álló feladat az ipari szektor átalakítása a magasabb hozzáadott értéket teremtő, tudásintenzív tevékenységek irányába, amely a hagyományos összeszerelő üzemek helyett hozhat fenntarthatóbb és versenyképesebb megoldásokat. E célok eléréséhez elengedhetetlen a külső kitettség csökkentése és a helyi ipar hosszú távú stabilitásának megteremtése.
