Új korszak a védelmi iparban: Milliárdok érkeznek, de komoly akadályokkal számolni kell
Az európai védelmi ipar mérföldkőhöz érkezett, miután a NATO-tagállamok széleskörű fejlesztéseket és beszerzéseket jelentettek be. A Boston Consulting Group kutatása rámutatott, hogy az emelkedő megrendelések ellenére a gyártási kapacitások bővítése érdekében alapvetően meg kell reformálni az iparág működését, különben a szűk keresztmetszetek és az ellátási lánc problémái megnehezíthetik a programok megvalósítását.
Gyöngyösi Balázs írása szerint a Farnborough International Airshow egyik legfőbb témája a védelmi és repülőgépipar alkalmazkodása a gyorsan növekvő igényekhez. Érdekes megjegyezni, hogy ezt az eseményt közvetlenül a NATO ankarai csúcstalálkozója után tartják, ahol a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a közös védelmi gyártókapacitások bővítése és az innováció felgyorsítása iránt.
A NATO-tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy 2035-ig a GDP-jük 5 százalékát védelmi és biztonsági kiadásokra fordítják. Az első jel az, hogy 2025-re az európai szövetségesek és Kanada több mint 139 milliárd dollárral emelték a védelmi beruházásaikat, és Ankarában újabb 50 milliárd dolláros beszerzéseket hagytak jóvá. Ez mind arra utal, hogy a kontinens védelmi ipara hosszú távon jelentős megrendelésállományra számíthat.
Gyökeres átalakítás szükséges a gyártásban
A Boston Consulting Group (BCG) elemzése szerint a megrendelések megszerzése hatalmas üzleti lehetőségeket kínál a hadiipari vállalatok számára, viszont a teljesítési feladatok minden korábbinál bonyolultabbá válnak. Fabio Dal Pan, a BCG európai, afrikai és közel-keleti védelmi ipari üzletágának vezetője hangsúlyozta, hogy a régi működési modellek jelentik a legnagyobb kihívást, amelyek szűk keresztmetszeteket és gyártási torlódásokat okoznak.
A vállalatoknak újra kell gondolniuk saját működésüket; különben nem tudják időben teljesíteni új megrendeléseiket. A BCG szerint Európa védelmi beszállítói hálózata erősen széttagolt, sok kisebb, specializált vállalkozás működik benne, amelyek eddig kis volumenű, de magas hozzáadott értékű termelésre összpontosítottak, ám most tömegtermelésre kell átállniuk. Ez jelentős beruházásokat, technológiai újításokat és új együttműködési modellek bevezetését követeli meg.
A nagy hadiipari fővállalkozóknak el kell hagyniuk azt a gyakorlatot, amely során a teljes technológiai tudás és fejlesztés saját szervezetükben marad. A jövőben szükségessé válik a nyitottabb technológiai architektúrák kialakítása, valamint a szorosabb együttműködés az első szintű beszállítókkal és innovatív startupokkal. A nagyvállalatok szerepe egyre inkább az ökoszisztéma koordinálására és az integrációra fog fókuszálni, szemben a házon belüli fejlesztések maximalizálásával.
A BCG négy kulcsfontosságú feladatot azonosított a hadiipari vállalatok számára: az együttműködési modellek újragondolása, átlátható stratégiai döntések meghozatala új piacokon, mint például a pilóta nélküli rendszerek és alacsony költségű fegyverrendszerek területe, a gyártási kapacitások gyors növelése, valamint magasan képzett munkaerő toborzása és megtartása. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszhat a gyártás hatékonyságának növelésében is, például az ellátási láncok átláthatóságának javításával és a termelési folyamatok optimalizálásával.
Magyarország új védelmi stratégiát alakíthat ki
A védelmi ipar sikerének kulcsa nem csupán az új fegyverrendszerek beszerzése, hanem a teljes védelmi ökoszisztéma megerősítése, a beszállítói láncok fejlesztése, a digitalizáció felgyorsítása és a szakképzett munkaerő biztosítása is. Ezek a kihívások Magyarországon is fokozottan érvényesülnek.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter már a parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy Magyarország szeretné teljesíteni a NATO vállalását, miszerint 2035-re a GDP 5 százalékát védelmi és biztonsági kiadásokra kell fordítani. A fejlesztések nemcsak fegyverbeszerzésekre összpontosítanak, hanem az infrastruktúra korszerűsítésére, a kibervédelmi képességek megerősítésére és olyan beruházásokra is, melyek egyszerre szolgálják a honvédelem és a gazdaság versenyképességét is.
A tárcavezető emellett jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi évek védelmi ipari privatizációit, különösen azokat az eseteket, amikor NATO-tagállamokon kívüli befektetők részesedést szereztek stratégiai jelentőségű cégekben. Továbbá a honvédségi beszerzések átláthatóságát is megígérte, és kiemelte a kibervédelem megerősítésének fontosságát. Kitért arra is, hogy Magyarország egy ütőképes, önkéntes haderőre épít, amelyet versenyképes életpályamodellel és korszerű infrastruktúrával kívánnak megerősíteni.
A versenyelőny forrása
Az irányelvhez kapcsolódóan a Boston Consulting Group arra figyelmeztet, hogy a következő évtizedben a védelmi ipar versenyképességét már nem csupán a fegyverek minősége határozza meg, hanem az ipari háttér, a technológiai együttműködések, a digitalizáció és az ellátási láncok ellenálló képessége is.
Számos szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a következő évek egyik legnagyobb kihívása már nem a védelmi fejlesztésekhez szükséges pénz előteremtése, hanem az iparág képessége, hogy időben megteremtse a gyártási és beszállítói kapacitásokat a rekordméretű megrendelések végrehajtásához. A BCG elemzése alapján azok a vállalatok, amelyek már most elkezdik átalakítani működésüket, nyitottabb együttműködési modellek kialakításába fognak, fejlesztik beszállítói hálózataikat és felkészülnek a védelmi ipar előtt álló új korszak kihívásaira, fognak a jövőben versenyelőnyt elérni.
