Orbánék 47 milliárdos lyukat ütöttek a Tisza-kormány költségvetésén – mégis látványosan javult a hiány júniusban
2026 júniusában jelentős átalakuláson ment keresztül az államháztartás helyzete: a központi alrendszer mérlegében egy hónap alatt 424,1 milliárd forintos többlet jelentkezett, ami azt eredményezte, hogy a hiány az éves cél 90,2%-áról 80,2%-ra csökkent. Ez a hirtelen javulás a Pénzügyminisztérium adatai szerint részben a Robin Hood-adó 10%-kal történt csökkentése miatt következett be, ami 47,1 milliárd forintos elmaradást okozott az energiaágazat bevételeinél.
Ez a jelentős fellendülés nemcsak a költségvetési számokban, hanem a makrogazdasági helyzetben is figyelemre méltó fordulatot mutatott, főleg a májusi szűk költségvetési mozgástér figyelembevételével. A Pénzügyminisztérium gyorsjelentése az első fél év végén az államháztartás központi alrendszerét 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárta, ami az éves hiánycél 80,2%-át jelenti.
Részletesebb elemzés szerint egy hónappal korábban a hiány még 3806,2 milliárd forintnál állt, tehát a hiányarány 10%-ponttal csökkent. Különböző tényezők befolyásolták ezt a javulást, többek között az energiaágazat 47,1 milliárd forintos elmaradása, valamint az, hogy az energiaellátók jövedelemadójának csökkentése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az adókulcs csökkentésének hátterében az állt, hogy az energiaellátók terhelésének csökkentése érdekében a Robin Hood-adó 41%-ról 31%-ra apadt, de e változás a költségvetésre gyakorolt hatása már most érzékelhető.
A Robin Hood-adó bevezetésének célja a távhőszolgáltatás versenyelőnyének megteremtése volt, a 2008-as jogszabályban foglaltaknak megfelelően, amely kimondta, hogy a távhő lakossági felhasználóit fenyegető versenyhátrány csökkentése állami feladat. Az energiaágazat nyereségét terhelő adó magasabb adókulcsokkal hegesztette a költségvetést, de mindez a gazdasági helyzet alakulásával együtt utat nyitott a további reformok előtt.
A 2022-ben bevezetett extraprofitadó-rendszer országos szinten jelentősen befolyásolta a helyzetet, ám a 2026 januári adókulcs csökkentése nem egyszerű adókedvezmény, hanem a válság idején bevezetett adóformák kivezetése. A költségvetési hatások már az idei félévben láthatóak, mivel az energiaágazati bevételek gyengébben teljesítettek, mint tavaly.
A helyzet átfogóbb értelmezésében a június hónap adatai is kiemelkedőek. A központi alrendszer 424,1 milliárd forintos többletet könyvelt el, ellentétben az előző év 27,4 milliárd forintos szufficitjével. Az adó- és járulékbevételek 6,0%-kal meghaladták a tavalyi első félévi szintet, ami azt jelzi, hogy a gazdaság élénkülése érezhető nyomot hagyott a költségvetésen.
Az adóbevételek emelkedésében kulcsszerepet játszott a pénzintézetektől beérkező járulékok 120,7 milliárd forintos bővülése, a belföldi és importforgalom fellendülése, valamint a bérekhez kapcsolódó közterhek növekedése, amelyek szénné mellett a költségvetési kiadások is kedvezőbb képet mutattak. Ugyanakkor a társasági adóból származó bevételek visszaesése figyelemfelkeltő, hiszen 51,8 milliárd forinttal maradtak el a korábbi évtől, a kiutalások és egyéb okok miatt.
Június végéig a nyugdíjakra 4300,4 milliárd forintot költöttek, és a várakozások szerint ez az összeg december végére meghaladja a 7000 milliárdot, ami jelentős terhet ró a költségvetésre. A nyugdíjkiadások becslései mellett Magyar Péter kormánya többletígéreteket is tett, amelyek szintén szoros határok közé szorítják a jövőbeli pénzügyi mozgásteret.
