Horvátország Élelmiszer-Önellátottsága: Kihívások és Lehetőségek
Horvátország élelmiszer-önellátottságának helyzete egyre égetőbb kérdésekké válik, amelyek a helyi mezőgazdaság jövőjét érintik. A Jutarnji List című horvát napilap június 8-án közzétett elemzése rávilágít arra, hogy az ország legfontosabb alapvető élelmiszereit nem tudja éves szinten saját termelésből kielégíteni. A mezőgazdasági minisztérium és a statisztikai hivatal adatai szerint a horvát mezőgazdaság paradox helyzetben van: miközben gabonából és olajnövényekből jelentős többletet produkál, sok egyéb termék, mint például hús, tejtermékek, valamint különböző zöldségek és gyümölcsök esetében importra szorul.
Az elemzés külön kiemeli a szójatermesztés jelenségét. Horvátország rengeteg, a piacon keresett, nem génmódosított szóját termel és exportál, azonban a feldolgozott szója-alapanyagokból alig néhány hétre elegendő készletet tud biztosítani. Ez aláhúzza a feldolgozóipari kapacitások hiányát, ami akadályozza az önellátás növelését.
Ivica Kisic, a zágrábi egyetem agrártudományi karának professzora arra figyelmeztet, hogy a gabonatermelésben is hasonló problémák mutatkoznak. A korábban hazai állattartás során felhasznált kukoricát ma már inkább exportálják, míg az ország az importált sertés- és marhahúsra támaszkodik.
A horvát mezőgazdasági stratégia a 2030-as évig az élelmiszer-önellátást a nemzeti élelmezésbiztonság kulcsszabályaként határozza meg. Mégis, a korábbi intézkedések eddig nem hoztak jelentős áttörést, különösen a tejágazat, sertéstartás, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés terén. Az elmúlt évek eseményai és a drámai változások helyzetének megvilágításában új perspektívákra van szükség a megoldások keresésében.
A Jutarnji List elemzése arra is rávilágít, hogy a jelenlegi helyzet nem csupán élelmiszerhiányt jelez, hanem a bizonytalanság növekedését és a piaci kitettséget is magában hordozza. A szakértők megjegyzik, hogy a horvát gazdaság az elmúlt három évtizedben egyre inkább függővé vált olyan termékek importjától, amelyekből korábban önállóan ellátó volt.
A mezőgazdasági fejlesztésekre 2013 óta körülbelül 10 milliárd euró került felhasználásra, azonban az igazi előrelépések elmaradtak. Becslések szerint az önellátás javításához a következő 10-15 évben további 7,5-10 milliárd euróra lenne szükség. A teljes élelmiszer-önellátás célja nem tűnik reálisnak, de a kritikus ágazatokban a 75-80%-os szint elérhető lenne.
Annak érdekében, hogy a fenntarthatóságot és az önellátást érintő célok teljesüljenek, szükséges a támogatási rendszer átalakítása, a termeléshez való kapcsolódó ösztönzők bevezetése, a földhasználat rendezése, valamint a feldolgozókapacitások és az öntöző- és hűtőházak fejlesztése.
