Mélyült a válság: Soha nem kellett még ennyi gyermeket védelembe venni Magyarországon
2025-re elérte a 34 ezer kiskorút a hatósági felügyelet, miközben közel 73 ezer gyermek került veszélyeztetettként nyilvántartásba. Ez az aggasztó helyzet a gyermekbántalmazás, az iskolai hiányzások és a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának meredek növekedésének hátterében áll. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer terhelése folyamatosan növekszik.
Tavaly országszerte 202 család- és gyermekjóléti központ működött, összesen 668 településen, ahol 707 család- és gyermekjóléti szolgáltatás segítette a bajbajutott családokat. E szolgáltatásokat körülbelül 443 ezer ember vette igénybe, közülük 150 ezer gyermek volt. Az ellátás területi megoszlása feltűnő; Észak-Magyarországon ezer 0–17 évesre 118 ellátott jutott, míg Pest régióban csupán 67, Nyugat-Dunántúlon pedig 76.
A gyermekvédelmi rendszer legsúlyosabb kihívását a veszélyeztetett gyermekek magas száma jelenti. 2025 végén 73 ezer gyermek szerepelt veszélyeztetettként, de a helyzet Észak-Magyarországon volt a legkrízishelyzet, míg Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon alacsony a számuk. A megfigyelés pedig azt mutatja, hogy folyamatosan nő azoknak a gyermekeknek a száma, akiket a hatóságok kénytelenek védelembe venni.
Ez a jelenség azt jelzi, hogy a gyermekek fejlődését fenyegető körülmények a szülőktől a gyámhatósági felügyelet és a családgondozás irányába terelik az ügyeket. 2025 végén a védelembe vett kiskorúk száma új rekordot döntött, hiszen 34 ezer gyermek állt védelem alatt, ami a legmagasabb érték az elmúlt egy évtizedben.
A bántalmazás és a társadalmi problémák terjedését jelzi, hogy az elmúlt két év statisztikái szerint 68%-kal emelkedett a gyermekbántalmazás miatt indított eljárások száma, míg a fiatalok által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek 37%-kal nőttek. A 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzások miatti intézkedések száma is 19%-kal emelkedett, ami figyelmeztető jel a társadalom számára.
A gyermekvédelmi alapellátás keretein belül évente 7-8 ezer gyermeket helyeznek átmeneti gondozásba, főként szülők életvezetési problémái, lakhatási válságok, vagy családon belüli konflitkusok, esetleg bántalmazás miatt. 2025-ben 7400 gyermek tért haza több mint ötezer férőhelyről, a gyermekek 44%-a 6-13 éves volt.
Bár a gyermekek 60%-ának sikerül viszonylag rövid időn belül visszatérnie családjához, a tapasztalatok szerint az esetek közel 8%-ában a következő két évben újbóli ellátásra van szükség. Budapesten regisztrálták a legtöbb átmeneti elhelyezést, a 29%-át, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 12%-ot képviselt.
2025 végén 35 ezer kiskorú állt gyámság alatt, közel 8 ezren abban az évben kerültek a rendszerbe. Több mint 22 ezer gyermek élt gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél, és az ő esetükben egyre inkább a nevelőszülői ellátás dominál, mivel a gyermekek 66%-t nevelőszülők gondozzák. Az állami ellátás aránya 28%-ra csökkent, míg a gyermekek 69%-át egyházi fenntartású intézmények nevelik, különösen a nevelőszülői hálózatokban, ahol az ott élő gyermekek 96%-át egyházi háttérrel működő szervezetek látták el.
Az elemzés hangsúlyozza a nevelőszülők hiányát, amely évek óta stagnál vagy csökken. 2025-ben 5400 nevelőszülő dolgozott Magyarországon, 163-mal kevesebb, mint az előző évben. A kihívások és problémák összegzése világosan rávilágít arra, hogy sürgős intézkedések szükségesek a gyermekvédelem területén, hogy a legveszélyeztetettebb gyermekek megfelelő támogatást kapjanak.
