A Titkos Kínai Hitel Kondíciói: Most Kiderült a Részletek
Sokáig csupán pletykák kerengtek arról, hogy a magyar kormány egy kínai hitelt vett fel, amelynek összege 1 milliárd euró, azaz körülbelül 400 milliárd forint. Eddig semmiféle adat nem állt rendelkezésre erről a tranzakcióról, azonban most néhány információt sikerült megkaparintani az Állami Adósságkezelő Központtól.
Az Orbán-kormány még 2024 tavaszán, teljes titokban vette fel ezt a jelentős hitelt Kínától, amely a tekintélyes mértékben megnövelte az ország adósságállományának deviza részét – írja a 444.hu. Az adatok szerint a kormány ezzel az intézkedéssel annyira eladósította az országot Kínával szemben, hogy a tartozásállomány már 1000 milliárd forint fölé emelkedett.
A titkos hitel feltételeiről, mint a kamatok, egyéb költségek és a visszafizetés ütemezése, alig szivárogtak ki információk. Annak ellenére, hogy az Államadósság Kezelő Központ számos adatigénylést kapott a témában, a kormánytagok sok esetben figyelmen kívül hagyták az újságírói kérdéseket. A bíróság korábban megállapította, hogy a megkeresett adat közérdekű, és javasolta a szerződés nyilvánosságra hozatalát, de ez a kormányváltásig nem történt meg.
Az újonnan kiadott adatok szerint a kölcsönt három kínai állami pénzintézet – a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China – biztosította, amelyet elsősorban infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására szántak. A hitel kamata a 6 havi EURIBOR-hoz kötött változó kamat, amelyhez 1,5 százalékpontos felár társul, így jelenleg évi 3,916 százalékra rúg. Emellett a hitelhez egyszeri szerződéskötési és szervezési díjat is felszámoltak, összesen a hitelösszeg 0,8 százalékát, ez mintegy 8 millió eurót jelent.
A futamidő három év, a teljes összeget pedig 2027. április 19-én egy összegben kell visszafizetni. Azonban a teljes szerződés nyilvánosságra hozatalát az Államadósság Kezelő Központ továbbra is elutasítja, arra hivatkozva, hogy annak nyilvánosságra hozatala „aránytalanul sértené” az állam pénzügyi és külpolitikai érdekeit.
