Romokban a gazdaság, évekre lehet szükség Magyar Péter kormányának a kilábaláshoz
Ahogy a magyar gazdaság alakulását figyeljük, a reálbérek növekedése és az élénkülő lakossági fogyasztás átmeneti támaszt nyújtanak, a valóságban azonban a termelékenység siralmas mutatói és a költségvetési hiány, amely már az első negyedévben szembe tűnő volt, fenyegetik a tartós növekedést. A kérdés most az, hogy vajon mire költjük az uniós forrásokat, mikor a helyzet ilyen kilátástalan.
Sarkadi-Illyés Csaba elemzéséből, mely a 2026. április 28-i adatok alapján készült, világosan kiderül, hogy a gazdasági permakrízis tünetei még mindig jelen vannak. Az Egyensúly Intézet elemzőinek véleménye szerint a GDP-t tekintve, várható, hogy 2027-re sem érjük el a 2022-es szintet. A növekedési pálya drámai megtorpanása a számokban is megnyilvánul: míg 2022-ben a bővülés 4,6 százalékos volt, 2023-ban 0,8, 2024-ben 0,5, míg 2025-ben mindössze 0,3 százalékos növekedésre számíthatunk, s csak a 2026-os 1,5 százalékos és a 2027-re jósolt 2,6 százalékos bővülés töri meg ezt a stagnálást.
A geopolitikai bizonytalanságok hatása
A gazdasági növekedés lelassulását tovább súlyosbítja az iráni konfliktusból adódó geopolitikai bizonytalanság és az energiaárak drámai emelkedése. Az általános tendencia azt mutatja, hogy a háztartási fogyasztás lesz a gazdasági növekedés legfontosabb hajtóereje. A családok 2024-től kezdődően újraépíthetik megtakarításaikat, amit a reálbér-emelkedés és a választási év kormányzati intézkedései is serkenthetnek.
Noha a kormányzat hivatalosan még nem alakult meg, számos kérdés merül fel a várható gazdaságpolitikai irányvonal körül. Éles viták folynak a 25 év alattiak szja-mentességének megőrzéséről, valamint a többgyermekes édesanyák kedvezményeiről. A helyzet különösen ellentmondásos a 14. havi nyugdíjak kérdését illetően; míg a Tisza Párt korábbi kampányában ezek megtartása szerepelt, a kormány kommunikációjából egyelőre nem derül ki, hogy mivel állunk szemben.
Beruházások és termelékenységi problémák
A gazdaság számára kulcsfontosságú beruházások bővülése még mindig visszafogott. Az Egyensúly Intézet adatai szerint a fix áron számított beruházási ráta 27 százalékról 21 százalékra csökkent, ami az uniós források elakadásának, a szoros költségvetésnek és a vállalkozói kivárásnak tudható be. Ezen a területen aggasztó a termelékenységi különbség a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások között, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint meghaladja a kétszeres szintet. Az alacsony digitalizáltság a legkisebb cégeknél a probléma gyökere.
Figyelembe kell venni, hogy a költségvetés helyzete sem kedvező. Március végére a büdzsé elérte az éves hiány 81 százalékát. A nyugdíjkiadások drámai, 17,3 százalékos emelkedése és a 13-14. havi juttatások komoly nyomást gyakorolnak az államháztartásra. Magyar Péter kormánya előtt sürgető feladat áll: képes lesz-e „hazahozni” az uniós forrásokat, és azok időben eljutnak-e a hazai üzleti szférához.
Inflációs kilátások
Az infláció alakulására vonatkozóan az Egyensúly Intézet óvatos optimizmussal nyilatkozik; 2023-ra 17,6 százalékos csúcsot várnak, míg 2026-ra 3,9, 2027-re pedig 3,4 százalékos inflációt prognosztizálnak. A lassuló pénzromlást a visszafogott kereslet és a pozitív reálkamatok segítik, ám a globális energiaválság és a geopolitikai feszültségek bármikor felboríthatják ezt az ígéretes pályát.
