Hatalmas lehetőségek az olajiparban: Kanada és Norvégia lépései az iráni háború nyomán
Az iráni háború következményeként az olajárak drasztikusan emelkedtek, és a globális tőzsdék is megrendültek, különösen Ázsiában. E kihívások közepette Kanada és Norvégia kiemelkedő lehetőségeket figyeltek meg az energiaszektorban, készülve arra, hogy kielégítsék a szigorodó olaj- és gázigényeket. Tim Hodgson, Kanada energiaügyi minisztere, a Financial Timesnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: „Eljött Kanada ideje”, utalva arra, hogy az ország ideális helyzetben van a nemzetközi olajpiacra való belépéshez.
Norvégia szintén felismeri a helyzet adta lehetőségeket, és célja, hogy 2030-ra 25%-kal növelje nemzetközi energiamennyiségét. Anders Opedal, az Equinor vezérigazgatója megerősítette, hogy már folyamatban vannak a felkészülések, és több új kitermelési projekt kerülhet zöld lámpát.
A Wisting mező, amely a Barents-tengeren található, Norvégia egyik legnagyobb olajmezője, különösen fontos szerepet játszhat ebben a folyamatban. Opedal szerint ez a projekt alternatívát kínálhat a Közel-Kelettel szemben, amely a jövőbeli energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú döntés lehet különösen Európa számára.
Norvégia, habár maximális kapacitással termelt az iráni konfliktus kitörésekor, így is rekordbevételt könyvelhetett el az olajárak 30%-os emelkedése miatt. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök hangsúlyozta, hogy noha az országönmaga is profitálhat ebből a helyzetből, a háború globális következményei, mint a csökkenő tőzsdei értékek, sokkal nagyobb hatással vannak a gazdaságra.
Ez a feszültséggel teli időszak Kanada számára új projekteket is hoz Nyugat-Kanadában, ahol az új olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) piacok felkutatása égetően időszerű. Az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi konfliktusok is hozzájárulnak ahhoz, hogy Kanada sürgetve érezze a termelés növelését, és új lehetőségeket teremtsen a globális piacok számára.
