Egymilliós átlagbért ígér a kormány – de a céldátum egyre távolabbra tolódik
Az egymillió forintos átlagbér, amely az utóbbi időszak egyik legfrequentáltabb gazdasági célja, évek óta napirenden van. A kormány többször hangoztatta, hogy a bérek dinamikus növekedése révén elérhető ez a küszöb, ám a megvalósítás pontos időpontja egyre inkább elmosódik. Bár a cél megmarad, az, hogy mikorra érhetjük el, mára már korántsem világos. Az elmúlt években a bruttó keresetek mértéke megduplázódott, de a jövőre vonatkozó ígéretek továbbra is inkább kérdéseket vetnek fel, mintsem biztos válaszokat adnak.
Károly Gábor július 15-én pontosította a témát, hangoztatva, hogy az Economx cikksorozat keretein belül feltárják az elmúlt évek gazdasági vállalásait, most az átlagkeresetek perspektívájából. Az egymillió forintos átlagbér először 2024 őszén került a figyelem középpontjába, amikor Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt a célról, amely tükrözte a kormány ambiciózus terveit, miszerint 2024-re elérjék az ezer eurós minimálbért, mellyel párhuzamosan a bruttó átlagbér is ennyire emelkedne.
A miniszterelnök világosan megfogalmazta az ambícióikat, utalva arra, hogy 2-3 éven belül a kormány várakozása szerint elérhető a kívánt átlagjövedelem. Azonban már a következő hónapokban a pénzügyminiszter, Varga Mihály óvatosabb megközelítést tanúsított, jelezve, hogy a pontos céldátumot nehéz meghatározni, mivel az a gazdasági helyzettől és bérmegállapodásoktól függ.
Minimálbér emelkedése és reális kép a jövőről
Az elmúlt öt év során a minimálbér jelentős növekedésen ment keresztül: 2021-ben 167 400 forintról 2026-ra 322 800 forintra nőtt, ami nominálisan közel egyenlő a duplázódással. Érdemes azonban az inflációt is figyelembe venni, hiszen a 2021 és 2025 közötti időszakban 35-40 százalékos inflációval számolhatunk. Ez a körülmény azt jelenti, hogy a minimálbér reálértéke csak 20-30%-kal nőtt, amely egyértelműen visszafogta a bérnövekedés effektív vásárlóerejét.
A kormányzati kommunikációban egyértelműbbé vált, hogy a korábbi „2-3 év” céldátum már inkább tájékoztató jellegű, mintsem kötelező érvényű. A miniszterelnök legújabb megszólalásaiban az „egymillió forintos átlagbér” célját hangsúlyozta, de konkrét határidővel már nem rendelkezett. Orbán Viktor egy egri fórumon megjegyezte, hogy „a ciklus végére” érhetjük el ezt a jövedelmet, ami újabb eltolódást mutat a cél időtartamában.
Valóságtudat és a közvélemény reakciói
A bérek növekedése valóban számottevő volt az országban, a statisztikák szerint a bruttó átlagkereset 789 ezer forintra emelkedett, míg a nettó kereset 549 ezer forinton stagnál. A mediánkeresetek, amelyek a munkavállalók fele által megkeresett összeget tükrözik, bruttó 608 ezer forintot, nettó 428 ezer forintot mutatnak. A célzott egymilliós átlagbérhez tehát csupán 25%-os növekedés szükséges, ami a múltbeli dinamikát figyelembe véve megvalósíthatónak tűnik.
Azonban az ígéret mögött nem csupán a számok játsszák a központi szerepet. Az egymillió forintos bruttó átlagbér nettó értéke 660-670 ezer forint között mozog, s érdemes hangsúlyozni, hogy az átlag és medián kereszteződésénél a magasabb jövedelmek az átlagot felfelé húzzák, így a tipikus munkavállaló valós jövedelme lényegesen alacsonyabb lehet. Az inflációval összesítve a 2024-re ígért egymillió forint reálértéke a jövőben nem feltétlenül tükrözheti a korábbi értékét.
Összességében az egymilliós átlagbér elérhetősége önállóan nem tűnik irreális célnak, feltéve, hogy a gazdasági növekedés is érdemben folytatódik. A megvalósítás határideje azonban egyre inkább nyitott kérdéssé válik, hiszen az eredetileg néhány évre tervezett cél idővel egy olyan ígéretté transzformálódott, amely mögött egyáltalán nincs konkrét határidő, és amely folyamatosan tologatódik.
A közvélemény véleménye: szkepticizmus a jövőt illetően
A közvélemény attitűdje a kormánynak az átlagbérrel kapcsolatos ígéretei iránt egyre inkább szkeptikus. Az Index által készített felmérés alapján a válaszadók többsége nem hisz abban, hogy a két-három éven belül valósággá válna az egymillió forintos átlagkereset. Sokan reálisabbnak tartanak egy hét-nyolcszázezer forintos célkitűzést, és a reálérték növekedésével kapcsolatos aggályokat is kifejezték, hangsúlyozva, hogy a medián alapján történő beszédet sokkal értelmesebbnek találják, mint az átlagjövedelmek kiemelését.
