Rezsistop: Különbségek a Támogatásban
A januári fagyos időjárás következtében az állami rezsistop bevezetésével a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít minden lakossági ügyfél számára a fűtésszámlák terheinek csökkentése érdekében. Az alapvető probléma azonban, hogy ez a százalékos alapú támogatás különböző háztartások esetében eltérő mértékű megtakarítást jelent.
Az intézkedés első ránézésre jónak tűnik, azonban a kedvezmény tényleges hatása a háztartások fűtési költségeinek mértékétől függ. Például ha egy család fűtési költsége 20 ezer forint egy hónapban, akkor a 30%-os támogatás révén 6 ezer forintot tud megtakarítani. Ezzel szemben egy nagyobb ingatlan esetében, ahol a fűtésszámla 40 ezer forint, a család 12 ezer forintot takaríthat meg, ami háromszorosa egy kisebb lakásban élő család támogatásának.
Ez a megközelítés rámutat arra, hogy a támogatás regresszív hatású lehet a központi költségvetés szempontjából, mivel a nagyobb fogyasztású, gyakran jómódú háztartások lényegesen magasabb támogatást kapnak, míg az alacsonyabb jövedelmű családok relatíve kevesebb pénzbeli előnyt élveznek, annak ellenére, hogy számukra a rezsiköltségek jelentős terhet jelentenek.
A davantagesége a 30%-os támogatásos rendszer viszont nem veszi figyelembe a háztartások jövedelmi helyzetét, így az igazságosság kérdését is felveti. Hasonló logika érvényesül például a gyermekek utáni kedvezményeknél is, ahol a gazdagabb családok több juttatásban részesülnek. Ezt a diszkrepanciát részletesebben egy korábbi cikkünkben is taglaltuk.
Összességében a rezsistop bevezetése kapcsán világossá válik, hogy a kormányzati intézkedések nem mindenki számára azonos mértékben segítenek, és az ilyen típusú támogatások tervezésekor a különböző társadalmi-gazdasági helyzeteket figyelembe kellene venni a hatékonyabb és igazságosabb elosztás érdekében.
