Feltöltőkártyás vs. Havidíjas Előfizetés: Érdemes Átgondolni a Váltást
A legfrissebb elemzés szerint a feltöltőkártyás felhasználók körében egyre többen érik el azt a költési szintet, amely indokolja a havidíjas előfizetésre való áttérést. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a feltöltőkártyások 22%-ának mobilköltsége már a havidíjas előfizetésekhez hasonló mértékben alakul, így érdemes lehet megfontolniuk a váltást.
2025-re a lakossági mobilszolgáltatások 70%-át havidíjas előfizetések tették ki, míg a feltöltőkártyás előfizetések aránya 30%-ra csökkent. Ez a trend évről évre folytatódik, hiszen egyre kevesebb felhasználó választja a feltöltőkártyás konstrukciót.
Az NMHH kutatásából kiderült, hogy a 6-14 éves gyermekek kétharmada már használ mobiltelefont, és közülük szinte mindenki feltöltőkártyás előfizetést választott. A fiatal felnőttek esetében, a 15-18 évesek körében, a feltöltőkártyás előfizetők aránya feleletlenül 50%-ra nőtt. Az aktív 19-69 éves korosztály körében ezzel szemben a havidíjas modellek dominálnak, 83% arányban.
Az idősebbek között, 70 év felett, a feltöltőkártyás előfizetések népszerűsége ismét látható, hiszen a 65%-uk ezt a megoldást részesíti előnyben. A kutatás elemzi a mobiltelefónia használati szokásaikat is: a feltöltőkártyás felhasználók átlagosan havi 28 percet telefonálnak, ami tizede a havidíjasok átlagának. Továbbá, míg a havidíjasok többsége használja a mobilinternet szolgáltatást, a feltöltőkártyások csupán 60%-a csatlakozik az internetre.
Az internetes forgalmuk is jelentősen eltér: a feltöltőkártyás ügyfelek kétharmada havonta legfeljebb 1 gigabájt adatforgalmat bonyolít, míg a havidíjas modellek sokkal nagyobb adatkereteket kínálnak. Elgondolkodtató, hogy a feltöltőkártyás felhasználók közel fele havonta 7000 forintnál is többet költ, ami azt jelzi, hogy a magas költés mellett is ragaszkodnak a kedvezőtlenebb konstrukciókhoz.
A váltás elmaradása mögött több ok is állhat. A feltöltési bónuszok, amelyek további mobilinternetet vagy beszélgetési keretet kínálnak, vonzóvá teszik a feltöltőkártyás előfizetéseket, emellett sok felhasználó anyagi helyzete is indokolhatja, hogy a kisebb, előre tervezhető költségek mellett döntenek.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a feltöltőkártyás előfizetők körében a szolgáltatók nem vizsgálják az ügyfelek fizetőképességét, ami további előny a stabilan magas költéssel rendelkező felhasználóknak. Ennek ellenére sokan nem tudnak magyarázatot adni arra, miért nem váltanak havidíjas csomagra, pedig a havidíjas modellen történő váltás számos előnnyel járna számukra.
A kérdés tehát adott: a feltöltőkártyás felhasználók saját érdekeik védelme érdekében érdemes-e végiggondolniuk a kedvezőbb havidíjas megoldásokra való átállást?
