Magyar Bankok és Alapkezelők Kockázatkerülése a Jövőben
A pénzügyi világban a kockázatkezelési igazgatók, azaz a CRO-k hangulata kulcsfontosságú információkat szolgáltat arról, milyen irányba haladnak a pénzintézetek és biztosítók a közeljövőben. A KPMG legfrissebb, 2025 végére vonatkozó felmérése arra utal, hogy a magyar pénzügyi szektorban felerősödnek a kockázatkerülési tendenciák. A földrajzi és politikai bizonytalanság, valamint a technológiai fejlődés mind jelentős hatással van a pénzintézetek termékkínálatára és működésére.
A felmérés keretein belül 30 magyar pénzügyi intézmény kockázatkezelési vezetőit kérdezték meg. Az eredményekből kiderül, hogy a különböző intézménytípusok eltérően értékelik a kockázati tényezőket, és más megoldásokat alkalmaznak ezek kezelésére. A kockázati étvágy a konzervatívabb termék- és ügyfélstratégiák felé mozdult el, ami a kockázatvállalási kedv csökkenését eredményezte.
Az OTP Bank esetében a KKV-hitelezés támogatottsága drámaian visszaesett 60%-ról 15%-ra, míg a stabilabb helyzetű nagyvállalatok hitelkérelmeinek támogatottsága 40%-ról 85%-ra nőtt. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a bankok a kockázatosabbnak ítélt szegmensek helyett a megbízhatóbb ügyfélkör felé orientálódnak. Párhuzamosan ezzel a biztosítók a felelősség- és vagyonbiztosításokat értékelik kockázatosabbnak, míg az alapkezelők a tőkeáttételes és egzotikus régiós alapok elkerülésére helyezik a hangsúlyt.
Az Üzleti Környezet Hatásai
Globálisan is jelentős hatással volt a bankok kockázatkezelésére a volatilitás növekedése, a geopolitikai feszültségek kiújulása, valamint a technológiai reformok. A CRO-k célja, hogy növeljék intézményeik ellenállóképességét, a digitális átalakulást előmozdítva, miközben folyamatosan figyelemmel követik a felügyeleti elvárások komplexitását.
A magyar piacon a bankok kockázatkezelési tapasztalatai azt mutatják, hogy a stagnáló gazdaság és a magas kamatszint ellenére a lakosság hitelképessége nem romlott, a magas foglalkoztatottság és a lakosság jövedelmezősége miatt. Ennek ellenére a lakossági hitelpiac élénkítésére irányuló kormányzati intézkedések pozitív hatásai már tavaly érzékelhetők voltak.
Vállalati Hitelezés és a Jövő Kihívásai
A vállalati hitelezés területén a bizalom hiánya a meghatározó tényező. A bankok tapasztalata szerint az alacsony beruházási aktivitás és a meglévő kötelezettségek refinanszírozása miatt csökken a hitelkereslet. Annak ellenére, hogy a nemteljesítő hitelek aránya alacsony, a vállalatok pénzügyi helyzete gyengül, ami a bankszektor stabilitását is veszélyezteti.
Ennek kezelésére a bankok egyre gyakrabban alkalmaznak innovatív kockázatkezelési eszközöket, mint például a „management overlay” technikát. Ezek az eszközök segítik a rejtett kockázatok, például geopolitikai, szabályozói vagy kiberkockázatok kezelését.
A Szabályozási Környezet Szerepe
A gazdaságpolitikai és szabályozói kihívások továbbra is meghatározóak a bankok számára. A gyakori jogszabályi változások megnehezítik a hosszú távú tervezést, különösen a multinacionális bankcsoportok esetében. A digitális átalakulás és a kibervédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi szektorban, amelyet a csalások és kibertámadások növekvő száma indokolt.
[A cikk szerzője, Szalai Péter a KPMG kockázatkezelési tanácsadásának vezetője]
