A kiskereskedelmi láncok hiányának felelőssége
A kiskereskedelmi szektor helyzete Magyarországon évek óta megosztja a szakmai közvéleményt, különösen a kiskereskedelmi láncok bővülésével kapcsolatban. A Colliers nemrégiben tartott szakmai háttérbeszélgetésén arra a megállapításra jutottak, hogy a nagy plázaépítési hullám már nem valószínű, hogy visszatér, míg a kiskereskedelmi parkok előtt kedvező jövőt látnak.
Farkas Tibor, a beszélgetés főszereplője, megemlítette, hogy az országos vásárlóerő fokozatosan emelkedik, amely lehetőséget teremt a nemzetközi márkák belépésére, ugyanakkor a plázastop módosítása bizonytalanságot okoz a piacon. A kiskereskedelem a belvárosi high street lokációkban is jelentős változásokon megy keresztül, hiszen a külföldi turizmus növekvő szerepe a belvárosi üzletek forgalmát is pozitívan befolyásolja. A Budapest Airport adatai szerint 2025-ben a nemzetközi vendégéjszakák száma 7,5%-kal nőtt.
A bérleti díjak és a piaci kereslet
A népszerű bevásárlóutcák, a Váci utca és a Fashion Street bérleti díjai jelentősen emelkedtek az erős kereslet következtében. A 100-200 m²-es üzlethelyiségek bérleti díja elérhette a 200 eurót is, amely 20%-os növekedést jelent az előző évekhez képest. A bérlők aktívan hosszabbítják szerződéseiket, és ezzel párhuzamosan csökken az üresedés a belvárosi sétálóutcákban is. A F&B szektor 2025-ben mérséklődött, most a hatékonyságnövelésre helyezik a hangsúlyt, emellett nőtt a drive-thru egységek iránti kereslet is.
Kiskereskedelmi parkok szerepe és kihívásai
A kiskereskedelmi parkok térnyerése a COVID-19 utáni időszakban felértékelődött, hiszen könnyen megközelíthetőek és megfelelő parkolási lehetőségeket kínálnak. Az alacsonyabb bérleti és üzemeltetési költségek mellett a válságállóság is fontos tényező. 2025-ben azonban egyetlen új retail park nyílt meg, míg a 2026-2027 között négy új fejlesztést terveznek Budapest határain kívül.
Ugyanakkor a plázastop szigorítása, amely külön engedélyhez köti a 400 m²-nél nagyobb napi fogyasztási cikket árusító egységeket, nehezíti az új belépőket a piacon. Ez a szabályozás sokak szerint a már bejáratott szereplők helyzetét próbálja stabilizálni, ám ez nem kedvez a bővülésnek.
Városi plázák és üzletek jövője
2025 végén megnyílt a Zenit Corso Zuglóban, amely inkább városrészi centrokként működik, mint hagyományos plázaként, ezzel is jelezve a helyi kiskereskedelmi trendek eltolódását. A Duna Plaza esetében is sok kérdőjel merül fel a tervezett újraépítéssel kapcsolatban, mely a jövőbeli kereskedelmi forgalmat is érinti. A bérleti díjak stagnálása és a folyamatosan növekvő munkaerő- és energiaköltségek komoly kihívások elé állítják a kereskedőket, amelyek szorítják a profitabilitást.
A kiskereskedelemben bekövetkező változások, a turizmus fellendülése és a vásárlóerő növekedése ellenére a szabályozói környezet és a piaci belépési akadályok komoly kihívások elé állítják a magyar gazdaság ezen szegmensét.
