Innovatív olimpikonok a harmadik generációs Óbudai Egyetemen
Az Óbudai Egyetem ambiciózus terveivel új utakat kíván nyitni: harmadik generációs, innovációra összpontosító intézményként célja, hogy olyan ökoszisztémát alakítson ki, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy ötleteikből valós vállalkozások szökkenjenek szárba. Kovács Levente rektor az Economxnak nyújtott részletes tájékoztatása alapján a diákok a Tudományos Diákköri Konferenciától a több százmilliós befektetésekig jutnak el, amelyhez mentalitásbeli átalakulás is szükséges Magyarországon.
Az egyetem létrehozott egy saját tőkealapot, és nemzetközi példákra, mint az MIT és a finn Aalto Egyetem, épít. Az ilyen típusú technológiai transzfer különösen a műszaki orientált egyetemek sajátja, ahol a tudományos felfedezések közvetlen kapcsolatba kerülnek a gazdasági szereplőkkel.
Az innovációs ökoszisztéma jellemzői
Ezek a modellek nem légüres térben működnek, hanem a piaci igények és iparági kihívások reagálásaként alakulnak. A robotikai, egészségipari, űrtechnológiai megoldások, valamint a zöld és fenntartható technológiák a kiemelt területek közé tartoznak. Kovács Levente hangsúlyozta, hogy együttműködnek hazai és nemzetközi cégekkel, amelyek a hallgatói projektek számára valós piaci problémákat és lehetőségeket biztosítanak.
A tehetséggondozás három lépcsője
A tehetségek nevelése és menedzsmentje az innovációs ökoszisztéma egyik alapköve, három szinten valósul meg. Az első szinten azok a diákok vannak, akik a tanulmányai mellett alkotni is szeretnének, és a TDK-n vagy más innovációs versenyeken mérettetik meg magukat. Ők fontos kezdeti tőkét kapnak ötleteikhez.
A második lépcsőfok a proof of concept pályázat, ahol a hallgatók bizonyítják, hogy ötleteik életképesek. Az állami források mellett az egyetem saját támogatását is felhasználják. A harmadik lépés az egyetem kutatóközpontjainak bekapcsolódása, ahol a legtehetségesebb hallgatók még nagyobb forráshoz jutnak.
Innovációs halálvölgy áthidalása
A legnagyobb kihívás az innovációs halálvölgy, ahol az ötletek túlnőnek a kutatási fázison, de még nem vonzzák a nagy tőkebefektetőket. Kovács Levente szerint a TRL (technológiai érettségi szint) 2-től 6-ig terjedő intervalluma igényli a megfelelő támogatást. Az egyetem innovációs irodája segít itt, foglalkozva a szellemi tulajdonvédelemmel és más jogi kérdésekkel.
Több milliárdos befektetési rendszer kialakítása
A közelgő célok között szerepel az innovatív halálvölgy problémájának megoldása egy többlépcsős befektetési rendszer kidolgozásával. Az első lépés a piko befektetés, amely körülbelül 10 millió forintot jelent hallgatónként, évente 15-20 diák jut el erre a szintre. Az Initium Venture Zrt. a piaci validációra összpontosít, míg az egyetem saját tőkealapja, az OUVC, a nagyobb befektetéseket irányítja.
Az innovatív mentalitás elősegítése
Kovács Levente kiemelte, hogy mentalitásváltásra van szükség Magyarországon, amely túlmutat a tőkére és szakmai mentorálásra. Az innovációt meg kell tudni tartani, és a hallgatóknak tanítani kell az innovatív gondolkodást, csapatmunkát, valamint nem szabad félniük a kudarctól. Az agyelszívás problémájára is reflektál, hangsúlyozva, hogy a külföldre távozó tehetségeket erőforrásként kell kezelni.
Nemzetközi példák és a jövő kilátásai
Kovács elmondta, hogy külföldi tanácsadók bevonásával modellezik a már működő innovációs ökoszisztémákat. Az MIT és az Aalto Egyetem sikeres gyakorlatai alapján az Óbudai Egyetem nemcsak a tudományban, hanem a vállalati környezetben is számottevő sikereket kíván elérni. Az a cél, hogy 2030-ra egy önfenntartó innovációs ökoszisztémát alakítsanak ki, ahol a diákok álmai valósulhatnak meg.
Ez a megközelítés biztosítani fogja, hogy ne csak a kiemelkedő tehetségek, hanem minden hallgató megkapja a szükséges vállalkozói alapozást, akkor is, ha soha nem jut el a befektetési szintig.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/obudai-egyetem-rektor-kovacs-levente-interju.821314.html
