Bérfeszültségek a HUN-REN Kutatóközpontban
A legfrissebb információk szerint a HUN-REN vezetői Sulyok Tamás irányítása alatt is jelentős jövedelem-növekedésen mentek keresztül, miközben a kutatói bérek csupán töredékét érik el a menedzsment javadalmazásának. A kormány büszkén számolt be arról, hogy a kutatók átlagosan 30%-os béremelést kaptak, amely az alapbért 800 ezer forintra emelte. Azonban, ahogy a belső adatok rávilágítanak, a felsővezetők jövedelme ennél sokkal jelentősebb, havonta bruttó 4,5 és 9,4 millió forint között változik.
Az igazságtalanság tovább fokozódik, hiszen a többi vezető is körülbelül havi 2,8 millió forintot keres, míg az egyéb munkatársak bérének átlagos szintje csupán 1,3 millió forint. Az HVG által közzétett cikk szerint ez a bérfeszültség egyre markánsabb szakadékot mutat a menedzsment és a kutatók között, különösen annak fényében, hogy már 2024 közepén is a hazai diplomások átlagbérének körülbelül 960 ezer forint lett.
Az Infrastruktúra és Artikáció Hiánya
Az eset rávilágít arra, hogy bár a HUN-REN plusz állami forrásokat kapott, a belső elemzések szerint mindez nem eredményezett érdemi fejlesztéseket az infrastruktúrában és az IT területén. Sőt, a fiatal kutatók lehetőségei tovább csökkentek. Olyannyira, hogy a kutatási keretek növekedése ellenére a működési költségek visszaestek, míg a rezsikompenzáció megszüntetése komoly gondokat okozott az energiaigény növekedésével párosulva.
Ahogy a lap rámutatott, a kutatók csak engedéllyel nyilatkozhatnak, a szervezeti és működési szabályzat viszont nem véglegesített, ami tovább növeli a bizonytalanságot és a kutatók jogainak csorbítását.
Kihívás a Képzettek Pályára Léptetésében
A munkaerőpiac és a kutatási szektor közötti szakadék áthidalásához elengedhetetlen a szemléletváltás. A Bay Zoltán Kutatóközpont által szervezett Kínai–Magyar Innovációs Napon a HUN-REN elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai kutatói közösségnek sürgősen alkalmaznia kell a korszerű technológiai transzfert és ki kell használnia az akkumulátortechnológiában rejlő lehetőségeket.
A kormány által indított új támogatási programok célja az energiaátmenet és az innováció elősegítése, azonban a kutatási területen belüli finanszírozási problémák nem oldhatóak meg ezekkel a kezdeményezésekkel. A magyar kutatási ráfordítás a GDP arányában jelenleg ötször kisebb az uniós átlagnál, így a jelenlegi béremelés sem hozza közel a magyar kutatói jövedelmeket a nyugat-európai szinthez.
Következtetések és Jövőbeli Kilátások
A magyar kutatói közösség előtt álló helyzet a bérfeszültségekkel és az erősítésre szoruló belső struktúrákkal a továbbfejlesztést igényli. A kutatók és menedzserek közötti bérkülönbség nem csupán etikai kérdés, hanem a magyar tudományos közélet hosszú távú jövőjét is befolyásolja.
Mindezek fényében rendkívül sürgető a hazai kutatói kulturális és szervezeti reformok végrehajtása, hogy a jövő technológiai kihívásainak is megfelelhessen természetük és anyagi megbecsültségük tekintetében.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/hun-ren-kutatokozpont-fizetesek-berszakadek-kutatas.820618.html
