A térképek torz játékai: országok, ahogy sosem látnánk
Sokan azt hisszük, hogy a térképek pontosan mutatják a világ országainak méretét és alakját. Ez a feltételezés azonban egy óriási félreértésen alapul. Az, amit a térképeken látunk, távol áll a valóságtól, és ezt bárki megértheti, aki kicsit elmélyed a térképészet vetületi dilemmáiban.
A Föld gömbölyű alakja az elsődleges oka annak, hogy a térképek jelentősen torzítanak. Ezt már Ptolemaiosz is tudta, mégis, a probléma napjainkban is él. Miután a háromdimenziós felszínt síkba helyezik, a kontinensek, országok mérete és alakja elkerülhetetlenül megváltozik. Nem csak technikai, de akár politikai üzenete is van annak, hogyan döntött a térképészek csapata, amikor a vetületekről határoztak.
Méret és valóság: kinek kedvez a térkép?
Vegyük példának Grönlandot: a legtöbb világtérképen szinte akkora, mint Afrika. A valóságban azonban alig negyedakkora. Ez azt mutatja, hogy az északi szélességi körökhöz közeli területek aránytalanul nagyobbaknak tűnnek a vetítések során. Ugyanez az aránytalanság tapasztalható Európa és egyes afrikai országok között is. A politikai felhangok itt nem elhanyagolhatóak: bizonyos hatalmak területüket szándékosan „növelik” egyes vetületeken, hogy dominanciájuk hangsúlyosabb legyen.
Annak érdekében, hogy a torzításokat láthatóvá tegyék, több térképes projekt is napvilágot látott az utóbbi időben. Ezek között kiemelkedik egy interaktív alkalmazás, amely megmutatja, hogy a valós méretek mennyire térnek el az iskolapadokban látott térképekétől. Az „Are the World Maps A Lie?” című videó is ezt a jelenséget tárja fel lenyűgöző példákkal. Elég néhány kattintás, és a térkép elénk tárja a valódi világot.
Vetületi hatások: politikai játszma térképen
Dr. Bugya Titusz, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint a térképészeti vetületek technikai és társadalmi hatásai kéz a kézben járnak. Nem véletlen, hogy a Mercator-vetület még mindig népszerű, annak ellenére, hogy közismerten félrevezető méreteket mutat. Ez a vetület elsősorban a navigációs célokat szolgálta, hiszen az iránytűs hajózás során az egyenes vonalak értéke jelentősebb volt, mint a méretpontosság. Így a domináns nagyhatalmak, például az európai országok, kiemelt helyet kaptak a térképen, míg más régiókat tudatosan kisebbként ábrázoltak.
A torzítás, amely mindenkit érint
A torzított térképek nem csupán kellemetlen tévedések: komoly oktatási és társadalmi hatásuk van. A világ meghatározott rendszer szerint tanulja, „látja” a bolygót, és ez a perspektíva olykor tisztává teszi a hatalmi struktúrákat. Az oktatási rendszerben alkalmazott térképek gyakran a vetületek szocializációját erősítik. Ezzel szemben az ilyen hibák korrigálására megjelent alternatív vetületek – például az AuthaGraph – új színt hozhatnak a modern térképészet világába.
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ez csak eszköz. Az eszköz pedig attól függően szolgál érdekeket, hogy ki és milyen céllal használja. A kérdés tehát nyitott marad, hogy mennyire alakítja ki bennünk a térkép a világlátást – sőt, mennyire manipulálja azt.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/terkep-torzitas-alkalmazas-orszagok-merete.809020.html
