Veszélyben a rezsicsökkentés?
Egy nappal a szavazás előtt a kormány nemet mondott a Fidesz által benyújtott módosító javaslatra, amely a Mol extraprofitadójából származó többletbevételt a Lakossági Rezsivédelmi Alapba irányította volna. A Pénzügyminisztérium hangzatosan közölte, hogy a kormányzati javaslat technikai jellegű, és nem befolyásolja a költségvetés kiadási oldalát, így a rezsivédelmet sem érinti.
Sarkadi-Illyés Csaba beszámolója szerint a parlamentben nemcsak Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásáról folynak a tárgyalások, hanem olyan kérdésekről is, amelyek közvetlenül érinthetik a magyar emberek pénztárcáját. Különösen kritikus téma az energetika, és azon belül a rezsicsökkentés helyzete.
A kormány Mol extraprofitadójáról szóló törvénymódosítása végszavazásra került, amely aggodalmakat keltett, mivel felmerült, hogy a módosítás alááshatja a rezsivédelmi alapot vagy megkérdőjelezheti az energiaszolgáltatók által befizetett, szigorított extraprofitadó-bevételek elosztását. Bencsik János, a Fidesz országgyűlési képviselője ekkor módosító javaslatot nyújtott be, amelynek célja az volt, hogy a különadóból származó bevétel a központi költségvetés Lakossági Rezsivédelmi Alapjának bevétele legyen.
Bencsik indoklása szerint Kármán András pénzügyminiszter korábban megígérte, hogy a kormány fokozatosan ki fogja vezetni a különadókat. A mostani törvényjavaslat azonban nemcsak a kőolajtermék-előállítók különadóját hosszabbítaná meg 2027-ig, hanem annak mértékét is emelné.
A Fidesz–KDNP-kormány elsődleges célja az extraprofitadókból származó bevételek felhasználása a rezsicsökkentés fenntartására és támogatására vonatkozott. A képviselő úgy vélte, hogy javaslata biztosítaná, hogy a különadóból származó megnövekedett bevétel is a rezsicsökkentés céljait szolgálhassa.
Az Economx, a témában érdeklődve, azzal a kérdéssel fordult a kormányhoz, hogy támogatja-e a T/273. számú törvényjavaslathoz benyújtott Fidesz-módosítót. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a Tisza-adminisztráció ezzel az intézkedéssel akár a rezsicsökkentés kivezetésének előkészítésére is készülhet.
A Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy a Mol extraprofitjával kapcsolatos javaslat technikai módosítást tartalmaz. Álláspontjuk szerint a tervezet nem befolyásolja a költségvetés kiadásait, így a rezsivédelmet sem. A tárca célja, hogy a megváltozott geopolitikai helyzetet figyelembe véve biztosítsa a költségvetés bevételi oldalát, ezért nem támogatják a fideszes módosítót.
A keddi parlamenti szavazásra kerülő törvénytervezet szerint a kormány az olajipari extraprofitadót fenntartja és meghosszabbítja, ami a Brent és az Urál típusú kőolaj árkülönbözetéből számított nyereségre vonatkozik. A jogszabály sávos adózási logikát tartalmaz, amely kiterjedne a 2 és 5 dollár közötti árkülönbözetre is, 50%-os adóval. Az 5 dollár feletti részre a teher 95% lenne. Ezen szabályok szerint a különadó 2027-ig maradna érvényben, aminek költségvetési hatása jelentős lehet, mivel a Pénzügyminisztérium becslése szerint az adónem 2026-ban körülbelül 6,25 milliárd forint bevételt hozhat, 2027-ben pedig akár 15 milliárd forintot is.
Az Economx korábbi publikációjában említette, hogy az orosz olaj kivételesen nagy haszonnal jár az ukrajnai háború után, mivel Oroszország a nyugati szankciók miatt jelentős kedvezménnyel értékesítette olaját a magyar származású Mol számára, amely a kedvező beszerzési árnak köszönhetően európai szabványú üzemanyagokat állított elő, ezáltal többletnyereséget generált.
