A Tisza-kormány javaslata és a vármegyei rendszer változása
2026. július 3-án Kónya Polett jelentette be, hogy a Tisza-kormány új javaslata szerint a Magyarországon létező vármegyék helyett megyék és kormánymegbízottak léphetnek életbe. A javaslat célja, hogy visszatérjünk egy hagyományosabb közigazgatási struktúrához, de a változtatások komoly költségekkel járhatnak. A múltban végrehajtott táblacserék során a folyamat több tízmillió forintba került, és a mostani átalakítások során a várható költségek elérhetik a milliárdos nagyságrendet.
A vármegye és a főispán elnevezések 2023. január 1-jén tértek vissza az Alaptörvény tizenegyedik módosításával, amit az Orbán-kormány a magyar államiság jelképeinek újjáélesztéseként indokolt. Ezzel párhuzamosan a közigazgatás több területén is neveket kellett változtatni, így a megyei kormányhivatalok például vármegyei kormányhivatalok lettek. Az új névváltoztatások következményeképpen több ezer új táblát is ki kellett cserélni, aminek a költségei az előző rendszer átalakításához képest most ismételten jelentős növekedést mutatnak.
Az Átlátszó információi szerint a 2023-ban megvalósult vármegyésítés során a megyehatár táblák cseréje bruttó 36,4 millió forintba került, ami darabonként átlagosan 61 800 forintos költséget jelentett. Az összeg azonban csak a táblákra vonatkozott, és nem tartalmazta a teljes átnevezési folyamat költségeit.
A Blikk tudósítása alapján a választási szoftverek módosítása szintén jelentős összegeket emésztett fel: neto 16,7 millió forint volt a költsége a módosításoknak. A Magyar Közút nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint a régi megyehatár táblák már kiselejtezték, így a visszanevezés során új jelzéseket kell készíteni, ami előrevetíti, hogy az új átalakítás során a költségek akár több százmillió forintra vagy milliárdra rúghatnak.
Az Orbán-rendszer szimbolikus intézményeinek leépítése és a közigazgatás megújítása a politikai elmélkedések középpontjába került, azonban a gyakorlati végrehajtás igen költséges lehet. Magyar Péter, a javaslat mögötti politikai figura, már jelezte, hogy a közigazgatási reformok célja a hatékonyabb működés lenne, de a megvalósítás szempontjából a költségek és a szükséges átállás mértéke kérdéses marad. A jövőbeni változások figyelemmel kísérése és a terhet vállaló források persze folyamatosan terítéken kell, hogy maradjanak a közvélemény előtt.
