Nem várt mellékhatások a BYD érkezésével Szegeden
A BYD szegedi gyárának megnyitása óta a városban egyre több kínai munkavállaló él, akik közül sokan szabadidejükben horgászni szeretnének. Azonban a magyar horgászati szabályok ismeretének hiányából adódóan kezdetben több konfliktus is kialakult a helyi vizeknél. A halőröknek gyakran kellett a Google Fordítót segítségül hívniuk, hogy elmagyarázzák a pecázásra vonatkozó előírásokat, ám a helyzet mára jelentősen javult.
Tüske Erika írása alapján a Szeged környéki vizekhez az utóbbi időszakban több panasz is érkezett a horgászegyesületekhez a helyi kínai horgászokat illetően. A helyi pecások jelezték, hogy sok közülük hangosan viselkedett, szemetelt, és nem minden esetben követték a magyar horgászati szabályokat. A problémák részben abból eredt, hogy az újonnan érkezett horgászok nem voltak tisztában a magyar szabályokkal, amit a nyelvi akadályok is tovább nehezítettek.
A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége megerősítette a problémákat, de ugyanakkor jelezték, hogy a kialakult helyzet azóta sokat javult. Oláh Szabolcs, a testület elnöke a Délmagyarnak elmondta, hogy idén már a kínai horgászok száma megsokszorozódott.
Horgászati követelmények és tapasztalatok
A magyar szabályok szerint, aki horgászni szeretne, annak regisztrálnia kell magát, és horgászvizsgát is kell tennie. A turistaengedély érvényessége három hónapra és egy horgászbot használatára vonatkozik, míg az éves engedély két bot használatát teszi lehetővé. Az állami horgászjegy kiváltásához szövetségi és egyesületi tagság szükséges, ezt követően kérhetjük a területi jegyet is.
A legnagyobb kihívást az okozta, hogy a márciusban megjelent kínai horgászok legtöbbje nem beszélt magyarul vagy más idegen nyelven, így a halőrök többször is kénytelenek voltak a Google Fordító segítségét igénybe venni, hogy elmagyarázzák nekik a horgászati szabályokat. Az elnök kiemelte, hogy a kínai horgászok készségesek voltak, együttműködtek, nem mutattak agressziót.
A hatóságok és a horgászszövetség türelmi időt is biztosítottak az újonnan érkezőknek. Kínai nyelvű tájékoztatókat és szórólapokat is készítettek, amelyek tartalmazták, hogy milyen méretű és fajtájú halakat lehet vagy nem lehet fogni, valamint a megtartható mennyiségeket is. Az ügyvezető arról számolt be, hogy áprilisban több éjszakai szolgálatot szerveztek hétvégenként, hogy kiszűrjék a szabálytalankodókat.
Bírságok és jogkövetés
Az elmúlt időszakban 175 ezer forintos bírságokat is kiszabtak, míg kirívó esetekben ezek az összegek akár 500 ezer forintig is terjedhetnek. A bírságok behajtása érdekében a kínai horgászok be vannak jelentve, így nemfizetés esetén a büntetést a munkabérükből le lehet vonni.
A helyzet javulásáról Oláh Szabolcs jelentése alapján a korábbi tízből nyolc szabálytalankodó kínai horgászból mára csupán kettő problémás. A levizsgázott kínai horgászok száma pedig már meghaladja a százat. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a 3 ezer hektárnyi területen 12 halőr számára nehéz mindig mindenhonnan érkezni, ezért kérik a horgászokat, hogy ha szabálytalanságot észlelnek, értesítsék a hatóságokat, ne pedig a közösségi médiában posztoljanak.
A helyzet politikai szempontból is figyelmet kapott, Szabadi István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője is megszólalt az ügyben, aggodalmait fejezte ki a BYD érkezésével kapcsolatosan, amely több ezer kínai ember jövetelét hozta magával Szegedre. Az eltérő szokások és az engedélyezési problémák valóban feszültségeket okozhattak a magyar horgászokkal, véleménye szerint a halőrök a magyar horgászokkal szemben szigorúbbak, míg a turistajeggyel érkező kínai horgászok számára szabadabban lehetőségek kínálkoznak.
A BYD és a kapcsolódó ügyek kapcsán nemcsak a horgászat kérdése terítéken, hanem nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek az Országgyűlés illetékes bizottságának legutóbbi tárgyalása során, amely Szijjártó Péter eddigi BYD-s kinevezésével foglalkozott.
