A német vonzerő hanyatlása
Eddig megdönthetetlennek hitt alapvetés hullott darabokra: Németország már nem a menedékkérők első számú európai célpontja. Az Európai Bizottság friss adatai szerint, hosszú évek után, Franciaország és Spanyolország vette át az első helyet a migránsok preferenciái között. Az idei első negyedévben a németországi menedékkérelmek száma drámai mértékben, 41%-kal zuhant. Eközben Franciaország 40 871, míg Spanyolország 39 318 kérelmet fogadott be. Az egykor dicső „Willkommenskultur” ma csak felemás emlék.
A magyar helyzet: a végvonal alá szorulva
Ha az EU-s rangsort tekintjük, Magyarország helyzete szinte szürreális. A hivatalos statisztika szerint mindössze huszonkét menedékkérelem érkezett az év első hónapjaiban. A szigorított migránspolitika és a határozott bevándorlásellenes intézkedések következménye egyértelmű: Magyarország alapvetően láthatatlan marad a harmadik világból érkező emberek radarján.
Franciaország és Spanyolország felemelkedése
Az eltolódó migrációs trendek nemcsak statisztikai érdekességet jelentenek, hanem mélyebb társadalmi és politikai folyamatok tükröződései. Franciaország és Spanyolország nem csupán földrajzi közelsége miatt vált népszerűvé, hanem a szociális intézkedéseik és befogadóbb politikáik révén. A szíriai menekültek, az ukrán krízis áldozatai, valamint kínai és indiai állampolgárok száma is ugrásszerű növekedést mutatott ezen országokban.
Politikai válság és következmények
Törökország is szerepet játszik ebben a viharos helyzetben, ahol Ekrem Imamoglu letartóztatása nyomán a politikai üldözés és gazdasági bizonytalanság újabb migrációs hullámot indíthat el. Az Európai Bizottság szerint ezek az események további terheket rónak az EU tagállamaira, különösen a közel-keleti régió feszült helyzete miatt. A politikai válságok következményeivel Európa hosszú távon aligha fog megbirkózni egyszerű intézkedésekkel.
Magyarország szembesülése az uniós nyomással
Az Európai Unió tavaly elfogadott reformja újabb kihívásokat jelent a magyar kormány számára. Bár az EU több mint 30 ezer férőhelyet tervez létrehozni zárt létesítményekben, Magyarország markáns elutasítása miatt a terv itthon elhalt. Bóka János egyértelműen kijelentette, Magyarország területén nem létesülhetnek migránstáborok. Ezzel a döntéssel Budapest ismét élesen szembehelyezkedett Brüsszel terveivel.
Digitális köntösben elakadt menekültpolitika
Az EU Entry-Exit System (EES) nevű digitális beléptetőrendszer bevezetése szintén kudarcot vallott az ígéretek ellenére. Az informatikai problémák miatt továbbra is manuálisan kezelik a be- és kilépéseket a schengeni térségben. Az automatizáció lassúsága kaszkádhatást eredményez, amely nemcsak a hatóságokat, de a menekültügyi ügyek kezelésének hatékonyságát is rombolja.
Az EU kihívása: holnap új stratégiák nélkül?
Miközben Franciaország és Spanyolország sikereire egyesek modellként tekintenek, mások aggodalommal figyelik az eseményeket. Az Európai Unió migrációs stratégiájának alapvető kérdései továbbra is rendezetlenek, így nem egyértelmű, hogy a mostani irányvonal képes lesz-e hosszú távon kezelni a növekvő emberáradatot. Az egyre feszültebb globális helyzet csak további sebezhetőségekre világít rá.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/willkommenskultur-migracio-nemetorszag-franciaorszag-bevandorlok.807242.html
