Áder János: Az Európai Parlament szükségessége megkérdőjelezhető
Az Európai Parlament jelenlegi működésének érdemi bírálatát fogalmazta meg Áder János volt magyar államfő egy budapesti előadáson. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az EP nem teljesíti hatékonyan feladatait, ezért ebben a formában egyszerűen felesleges.
Kritika az Európai Parlament működéséről
Áder János, aki korábban maga is uniós parlamenti képviselőként dolgozott, élesen bírálta a testület munkáját. Tapasztalatai alapján az EP színvonalát már képviselősége idején is alacsonynak tartotta, és meglátása szerint azóta csak romlott a helyzet. Véleménye szerint a testület működése aligha felel meg annak a szerepnek, amelyet betöltenie kellene egy hatékony Európai Unió érdekében.
Mérce és hatékonyság: Áder érvei
Áder szerint nem a népszerűségi mutatóknak kellene elsődleges szempontnak lenniük az EU kapcsán, hanem annak a kérdésnek, hogy hatékonyan látja-e el a rá ruházott feladatokat. Ebben a tekintetben ő a tendenciát kifejezetten riasztónak tartja.
Példaként említette a 2000-es évek elején történt tiszai ciánkatasztrófát követő uniós döntéshozatalt, amely során sikerült elfogadtatni egy, a cianidos bányászati technológia betiltásáról szóló határozatot. Bár az EP rendben elfogadta a javaslatot, miután azt továbbküldték a végrehajtó hatalomként működő Európai Bizottságnak, a folyamat ott elakadt. Áder szerint ez a példa jól mutatja, hogy mennyire nem működik megfelelően az uniós gépezet.
Elnöki múlt és törvényhozási szerepkör
Áder János az előadáson kitért köztársasági elnöki időszakának tapasztalataira is. Emlékeztetett arra, hogy két ciklus alatt 45 törvényt vétózott meg. Kijelentette: mindig nyílt lapokkal játszott, és szilárd meggyőződése volt, hogy az alkotmányossági elvek és a jogszabályok betartása elsődleges. Ezért ha egy törvény jogilag aggályos volt, visszaküldte azt vizsgálatra, függetlenül annak politikai népszerűségétől.
A környezetvédelem és a politikai cselekvés kritikája
A környezetvédelem területén az ENSZ klímakonferenciákról (COP) is megosztotta véleményét, amelyeket „alkalmatlan politikai turistáskodásnak” nevezett. Áder szerint a globális problémák megoldásához sokkal inkább a világ vezető gazdaságainak, például a G7-eknek kellene valódi megállapodásokra jutniuk, mintsem nagy nemzetközi találkozókon részt venni, ahol érdemi előrelépés alig történik.
Kegyelmi gyakorlat: Emberi sorsok mérlegén
Tíz éve alatt Áder mintegy hatezer kegyelmi ügyet bírált el mint köztársasági elnök. Úgy véli, a kegyelem gyakorlása mindig egyedi emberi sorsokról szól, amelyeknél a jogszerű döntések mellett figyelembe kell venni magánéleti, egészségi és szociális tényezőket is. Ezzel kapcsolatos vitáik gyakran órákig elhúzódtak.
A szellemi környezetszennyezés veszélye
Zárszavában a környezetvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet, nemcsak a levegő, víz és termőföld szennyezésének elkerülésére, hanem arra is, amit „szellemi környezetszennyezésnek” nevezett. Áder János szerint a közbeszéd minősége és tartalma éppúgy óvást igényel, mint a természetes erőforrásaink.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ader-janos-europai-unio.806207.html
