Ráéghet Brüsszelre az orosz gáztilalom: kiszorítanák Putyint, pedig egyre nő a függőség
A tervek szerint az EU jövő januárra fokozatosan visszavonja az orosz cseppfolyósított földgáz forgalmazását, és 2027 novemberéig a vezetékes gázt is ki szeretné vonni a piacról. Ennek ellenére a legfrissebb szállítási adatok azt mutatják, hogy a tagállamok egyre inkább Putyintól függnek. Belgium, amely az egyik legnagyobb importőrnek számít, mellett Németország is jelentős kitettséggel bír, különösen az iráni háború következményeként.
Thurzó Katalin, az elemzők véleménye szerint, a nyári hónapok során a tagállamok gázimportja fokozódott, mivel a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és az Amerika-Irán konfliktus újra felhajtja az árakat. A Bloomberg nyomán készült legújabb elemzéséből kiderül, hogy Belgium júliusban a teljes LNG-igényét, közel félmillió tonnát, Oroszországból vásárolta, ami azt jelenti, hogy a szállítmányok Németországba is jelentős mennyiségben áramlanak.
Az EU, mint ötödik legnagyobb importőr, továbbra is a közeljövőben tervezett tilalomra támaszkodik, amely a cseppfolyósított földgáz kivonását 2027 januárjára, a vezetékes gázét pedig 2027 novemberére irányozza elő. Ezzel párhuzamosan az orosz tankerhajók tengeri szolgáltatásait is fokozatosan betiltják.
Az iparági elemzők megjegyzik, hogy a nyáron, a globális bizonytalanságok miatt, újra nő a tagállamok függősége az orosz gázszállítmányoktól. Az Urgewald német környezetvédelmi szervezet szerint az EU már a 2026-os első félévben is 16%-kal több cseppfolyósított földgázt importált az oroszoktól, mint az előző évben, ami mintegy 5,96 milliárd eurót tett ki.
Az orosz Jamal LNG-projektből származó gázexport pedig még mindig jelentős szerepet játszik. A Novatek, Oroszország második legnagyobb gázexportőre, egy olyan projektben érdekelt, ahol a Gazprom csupán 10%-os részesedéssel bír. A TotalEnergies, a francia gázimportőr, amely jelen van a magyar piacon, szintén érintett a helyzetben, mivel a projekt jövője különösen aggályos lehet a szankciók szempontjából.
A német gázimportőr, a Sefe, nemrégiben azt nyilatkozta, hogy vizsgálja az EU által bevezetett szankciók hatását a Jamal projekttel kapcsolatos szerződéseikre. Ez azt jelenti, hogy a németek elkerülhetik a szankciókat, mivel a megállapodás feltételei szerint továbbra is értékesíthetnek gázszállítmányokat harmadik országokba, így Ázsiába is.
A jelenlegi helyzet kiemeli, hogy Brüsszel tervei a jövő gázimportját és -ellátását illetően mennyire ellentmondásosak, miközben a tagállamok energiaforrásainak diverzifikálása egyre sürgetőbbé válik brojler politikai és gazdasági tényezők fényében.
