Putyin közeli bizalmasa szerint Trump nem béketeremtő, hanem agresszor
A közel-keleti térségben kibontakozó izraeli-amerikai támadások és az azt követő iráni válaszcsapások globális felháborodást keltettek. Az orosz kormány hangot adott aggodalmának, figyelmeztetve a várható „nukleáris katasztrófára”, míg az európai országok a helyzet fegyveres eszkalációját bírálják. Közben Kína mélyen aggódik a kialakult feszültségek miatt, míg Pakisztán harci lendülete felfokozódott.
Több nemzet, köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélik az iráni támadásokat és felszólítják Teheránt a támadó akciók azonnali leállítására. A német kancellár, Friedrich Merz, figyelmeztetett arra, hogy Irán nemcsak az izraeli, hanem saját népe ellen is erőszakot alkalmaz.
Az orosz külügyminisztérium „felelőtlen cselekedetekről” beszélt, kiemelve, hogy Washington és Tel-Aviv újra agresszióval próbálják megoldani a helyzetet, ami humanitárius, gazdasági és politikai következményekkel járhat. Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, jelenlegi biztonsági tanács alelnöke, egyértelműen fogalmazott: Trump valódi szándékai füstfüggöny mögé rejtették a beavatkozását, mely a béke hamis ígéretével álcázva zajlott.
A Kreml szerint Trump akciói nem más, mint a térség destabilizálására tett kísérlet, amely célja egy olyan kormányzat megdöntése, amely nem engedi magát alávetni külső hegemóniának, és melynek következményei széleskörűek lehetnek. Putyin közeli bizalmasa a német Welt hírportálnak nyilatkozva megjegyezte, hogy a béketeremtő nem más, mint egy újabb agresszor, aki ismételten megmutatta a valódi arcát.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres, szintén aggasztónak találta a katonai eszkalációt, amely veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, felhívva a feleket az összecsapások azonnali leállítására. Ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EU kész megtenni minden szükséges lépést a régió polgárainak megvédése érdekében.
Kína álláspontja, miszerint Irán nemzeti szuverenitását tiszteletben kell tartani, alátámasztja a nemzetközi közösség fokozódó aggodalmát a konfliktus eszkalálódásával kapcsolatban. Omán, mint közvetítő, sürgeti, hogy a Perzsa-öböl államai ne kerüljenek a konfliktus hóhér szerepébe, míg Jordánia, Kuvait és Libanon is hangsúlyozza önvédelmi jogaikat.
Pakisztán külügyminisztere azt ígérte, hogy komoly válaszlépéseket terveznek, amennyiben a helyzet nem változik pozitív irányba. A nemzetközi jog értelmében illegálisnak tartja a kezdőrúgást, mely tovább fokozza a feszültséget a térség államai között.
Ezek a fejlemények komoly figyelmet és aggodalmat váltanak ki a világ vezető politikai szereplői körében, hiszen a közvetlen következmények messze túlléphetik a Közel-Kelet határait, újabb geopolitikai feszültségeket generálva.
