Az Egyesült Államok új beutazási korlátozásai
Az Egyesült Államok legújabb intézkedéscsomagja 43 ország állampolgárait érinti, melyek az ország beléptetési szabályainak szigorítását célozzák. Az érintett államokat három kategóriába sorolták: „piros”, „narancssárga” és „sárga” listákra osztva. Ezek különféle szintű korlátozásokat vezetnek be az adott országok állampolgáraira nézve.
Piros, narancssárga és sárga listák
A „piros lista” 11 országot foglal magában, amelyek állampolgárai számára az Egyesült Államokba való belépés teljes mértékben tiltva van. A „narancssárga listán” szerepel Belarusz és Oroszország is, ahol az utazás szigorú korlátozás alá esik. Az érintett országok lakói számára bevándorlási vízumot és turistavízumot is megtagadhatnak, továbbá gyakran kötelező személyes vízuminterjún kell részt venniük. A „sárga lista” 22 országot ölel fel, amelyek állampolgárainak 60 nap áll rendelkezésére, hogy a velük kapcsolatos kifogásokat elhárítsák, ellenkező esetben átkerülhetnek a szigorúbb listák valamelyikére.
Az orosz és belarusz állampolgárok helyzete
Oroszország és Belarusz narancssárga besorolása különösen jelentős. A gazdag üzletemberek belépési engedélyhez juthatnak, azonban a legtöbb állampolgár jelentős akadályokba ütközik mind a bevándorlás, mind a turizmus terén. Az intézkedések célja az Egyesült Államok belső biztonságának fokozása, ám sokak szerint geopolitikai üzeneteket is hordoznak.
Thaiföld és az ujgurok kitoloncolása
A korlátozások egy másik sarkalatos pontja a thaiföldi tisztségviselők elleni amerikai szankciók. Washingtonban ugyanis vízumkorlátozásokat vezettek be olyan thaiföldi vezetők ellen, akik felelősek voltak ujgur állampolgárok Kínába történő visszaküldéséért. Az intézkedések az érintett vezetők családtagjaira is kiterjednek. Az amerikai külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy Kínában az ujgur kisebbség tagjai jelentős emberi jogi sérelmek és rendszeres üldöztetés áldozatai.
Kínai álláspont és nemzetközi reakciók
Kína határozottan visszautasítja az emberi jogsértésekkel kapcsolatos vádakat, és azt állítja, politikája a szélsőségesség felszámolását célozza a Hszincsiang térségben. Ugyanakkor nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, számos alkalommal szólították fel az érintett országokat, hogy ne küldjenek vissza személyeket Kínába, ahol fokozott veszélynek vannak kitéve.
Az Európai Parlament fellépése
Az ujgurok helyzetével kapcsolatos aggályok Thaiföld szerepét is fókuszba állították. Az Európai Parlament határozottan elítélte az ujgurok Kínába történő deportálását. Felhívásukban az európai szabadkereskedelmi tárgyalásokkal gyakorolnának nyomást Thaiföldre, hogy megakadályozzanak hasonló jövőbeli eseményeket. Az esetek rávilágítanak a nemzetközi együttműködés fontosságára a kisebbségek jogainak védelmében.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/new-york-times-vizumkorlatozas-egyesult-allamok-43-orszag.805969.html
